NÓTASZERZŐK Klubja

Szeretettel köszöntelek a NÓTASZERZŐK Klubja k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 410 fő
  • Képek - 1034 db
  • Videók - 4515 db
  • Blogbejegyzések - 278 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
SEBŐK MIHÁLY
NÓTASZERZŐK Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NÓTASZERZŐK Klubja k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 410 fő
  • Képek - 1034 db
  • Videók - 4515 db
  • Blogbejegyzések - 278 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
SEBŐK MIHÁLY
NÓTASZERZŐK Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NÓTASZERZŐK Klubja k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 410 fő
  • Képek - 1034 db
  • Videók - 4515 db
  • Blogbejegyzések - 278 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
SEBŐK MIHÁLY
NÓTASZERZŐK Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NÓTASZERZŐK Klubja k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 410 fő
  • Képek - 1034 db
  • Videók - 4515 db
  • Blogbejegyzések - 278 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
SEBŐK MIHÁLY
NÓTASZERZŐK Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

  •  

Köszöntő

11965_266044_n

Szia! SEBŐK MIHÁLY vagyok, a közösség vezetője. Ebben a közösségben...

Kalmár Pál : Egy körúti palotában

ERŐSS BÉLA 1887 - 1969 . . . a nótaszerző .. KALMÁR PÁL 1900 - 1988 -- Kalmár Pál : Egy körúti palotában : (SZÓL A NÓTA 18. Füzetében) Zene és Szöveg : Erőss Béla 1887 - 1969 .. Egy körúti palotába, fényes minden ablak. Egy körúti palotába, hej de vígan vannak. Virágdíszes autók hintók, hosszú sorban állnak. Máma volt az esküvője egy szép virágszálnak. Halvány arcú fehér rózsa fehér rózsa. Emlékszel-e az utolsó búcsúszóra, búcsúszóra. Hej de mindent elfeledtél, ugye mégis másé lettél. Halvány ...

Régebbi hírek

VAS GÁBOR 1927 - 2014. - SOMOGYI ZSOLT 1967 - . . .. MÁTÉ OTTILIA .. Máté Ottilia : Holdvilágos éjszakába Zene : Vas Gábor 1927 - 2014 .. Szöveg : Somogyi Zsolt 1967 - . . .. Holdvilágos éjszakába. Fülemüle száll az ágra. /:Azt ...

DÓCZY JÓZSEF 1863 - 1913 . . . a nótaszerző .. LENTE LAJOS 1936 - . . .. Lente Lajos : Szőke lány a rózsám Zene és Szöveg : Dóczy József 1863 - 1913 .. Szőke lány a rózsám, szőke lány. Liliom szép arca halovány. Aranyból van néki ...

ALPÁR GÉZA 1911 - 1998. - EGERSZEGI GÉZA 1921 - 1992 .. KISS KÁROLY 1915 - 1995 .. Kiss Károly : Az a szokás járja : (SZÓL A NÓTA 5. Füzetében) Zene : Alpár Géza 1911 - 1998 .. Szöveg : Egerszegi Géza 1921 - 1992 .. Az a ...

A klubvezető ajánlata:

Kedves Klubtagok!  

 

Örömmel üdvözlok minden kedves Klubtagot,  

Kérem  minden klubtag  segítségét, hozzászólását, melyet örömmel fogadok, mert ezzel színesebbé tudnánk tenni a klub munkáját, kinézetét.

 

Molnár Magdolna klubvezető!

2015. 09. 02.

---------------------------------------------------------

Balogh Imre - A Magyar Nóta a Szív Dala, Magánkiadás

 

 Balogh Imre - A Magyar Nóta a Szív Dala, Magánkiadás

 

 "2008 - 2013, A magyar nóta előadásaink 5 éves történetéről a boldog napokra emlékezve".

---

 

------------------------------------------------------ 

Kovács Apollónia

a  magyarnóta koronázatlan királynője.

 


-kovacs-apollonia

 

-------------------------------------------------

A letűnőben lévő klasszikus kávéházi cigányzene és magyarnóta csatornája

 

Aktuális ajánlataim:


Magyarnóta klub

http://magyarnota.network.hu/

 

Magyarnóta Előadók Klubja

----------------------------------------------------------

A Magyar Örökség-díjas, Magyar Hungarikum 100 Tagú Cigányzenekar

100_Tagú_cigányzenekar
 

-----------------------------------------------------

 

Nóta és cigány dal énekesek album 1

 

Nóta és cigány dal énekesek album 1

 


Nóta, nóta régi nóta,

Dalszöveg

 

Szövegíró: Molnár Endre


Zeneszöveg: Joódy Péter

 

Nóta, nóta régi nóta, hol született, ki danolta?
Nem tudom már réges-régen marad fiam örökségül.


Csupa sírás, csupa bánat, minden hangja könnyből támadt.
Jaj a szárnya, könnye vére sóhajból él ezeréve.

Nóta, nóta régi nóta, jó annak ki eldanolta.
Ki már túl van álmon, vágyon, rám hagyta, hogy nekem fájjon.

 

 

 

-------------------------------------------------------

 


Kávéházi cigányzenekar az 1920-30-as évekből. A kép egy gazdabálon készült, ezért a műparaszti viselet

 

260px-Regi-ciganyzenekar.jpg

 

 

----------------------------------------------------------------

Van a földön néhány csoda évszázadok óta
Egyik ilyen ezek közül a szép magyar nóta.
Gyönyörködtet, elkápráztat, csodás a varázsa
egyszerű, de érzelemdús a dallam világa.

Jó lenne ha még több helyen még gyakrabban szólna
Nem pedig csak lenézett és megtűrt zene volna.
/:Elismerést érdemelne mindig csillogása
legyen végre valahára közkincs ragyogása.:/

(Niczky Géza )

Nóta, nóta régi nóta, hol született, ki dalolta

Nem tudom már régesrégről maradt reám örökségül.

Csupa sírás, csupa bánat, minden hangja könnyből támad,
Jaj a szárnya, könny vére sóhajból kél ezer éve.

Nóta, nóta magyar nóta, jaj annak ki eldalolta,

Ki már túl van vágyon s álmon,rám hagyta, hogy nekem fájjon.


Szövegíró: Molnár Endre
Zeneszerző: Joódy Péter

Köszönöm szépen minden videókészítőnek,

akik

 

lehetővé teszik számomra, hogy a lassan feledésbe

merülő nótakincseket összegyűjthessem ebben a klubban.

Fáradtságos sok időt igénylő munkával

ezeket a régi értékes, csodálatosan szép nótákat

csokorba gyűjtötték videókon és így a nótakedvelők

tábora meghallgathatja és gyönyörködhet bennük

,

Emlékeztessen azokra az időkre amikor még

mindennap lehetett a rádióban is magyar nótákkal

gyógyítani a lelkünket. Köszönet a munkájukért, a

fáradságukért.

klubvezető

 

madar010.gif

A tekerő.....

 

A tekerőlant (tekerő, nyenyere, nyekerő, szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant) a vonós hangszerek működési elve alapján megszolaló zeneszerszám, melynek összes húrját egy begyantázott fakorong forgatásával hoz rezgésbe a játékos, miközben a billentyűzeten játssza a dallamot. Jellegzetes hangzását az állandóan megszólaló kísérőhúrok, burdonhúrok adják, és fontos szerepet kap a tekerőlant sajátos ritmushangja, a reccsentő hangok is

 

Hurdy-Gurdy.jpg

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

Eseménynaptár

2020 Január

H K S C P S V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Fórumtémák

Keresem egy régi nóta hangfelvételét. Kérem ha valaki tud segítsen. Szöveg: Az apámrol azt mesélik, le sem...

Eredeti kottákhoz csak a szerző jogutódjánál, ill. leszármazottjainál juthat hozzá a Tisztelt érdeklődő. Ő...

Magdika! Tegnap délután már nagy meglepetésemre működött!

Szavazások a fórumban

A versenyeken elért mínősített előadók verseny dalai felkerüljenek-e az oldalra?

100% Igen

0% Nem

0% Nem tudom

Szavazatok száma összesen: 2

KÖZLEMÉNY!

Molnár Magdolna

TISZTELT KLUBTAGOK!   Mint Klubvezető, az érdektelenségre való tekintettel lemondok erről a tisztségemről.    Szeretném, hogyha lenne önként ...

1 éve, Szólj hozzá

833953

Gyász hír, Temetés - Siliga Miklós

Molnár Magdolna

Siliga Miklós temetése 2018. november 30- án, 12.45-kor lesz a Rákospalotai temetőben.  

1 éve, Szólj hozzá

Siliga_Miklos_

Elhunyt Siliga Miklós, a legendás dalszerző, zeneszerző, zenész, énektanár

Molnár Magdolna

Tragédia: Most jött a hír, a műtétje után elhunyt a legendás magyar dalszerző      Siliga Miklós zenész, zeneszerző, zenetanár 76....

1 éve, Szólj hozzá

43217433_1902069133161443_7525829798438895616_n

Farkas Nándor tájékoztatása!

Molnár Magdolna

  Megrendülten tudatom,hogy Kurucz Attila,a 100 Tagú Cigányzenekar kiváló hegedűs, Barátunk és Kollégánk, váratlanul itt hagyta a...

1 éve, Szólj hozzá

14440806_10205554962033927_7124584738485308582_n

Gyémánt Ferenc "Lerner Ferenc" díj kitüntetettje

Molnár Magdolna

Gyémánt Ferenc Zeneszerző, szövegíró, előadó   21 órája ·   Kedves Barátaim, Ismerőseim! Szeretném veletek ...

1 éve, 1 hozzászólás

Szabo_szilvia_1774341_6732

Szabó Szilvia a dal szeretetében

Molnár Magdolna

Szabó Szilvia a dal szeretetében Még nem is régen babérkoszorús emlékplakettet vehetett át művészi pályáján eltöltött 20 év...

1 éve, Szólj hozzá

Megszólaltatták Dankó Pista helyreállított hegedűjét

Kovács Istvánné Mária Magdolna

 Restaurálták a legendás prímás, Dankó Pista hegedűjét, amely jelenleg a Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményének és így ...

7 éve, Szólj hozzá

Nótás Baráti Találkozó Hajdunánáson

Kovács Istvánné Mária Magdolna

6 éve, Szólj hozzá

Az önkéntességről

[Törölt felhasználó]

    Az önkéntesség egy hosszú történelmi múltal rendelkező tevékenység Magyarországon, mégis a teljes újraszervezésére volt szükség a rendszerváltás ...

6 éve, Szólj hozzá

Kodály a magyar nótáról és hagyományról

Kovács Istvánné Mária Magdolna

  Amint Kodály Zoltán is megírta elmélkedéseiben, mi sem hagyhatjuk feledésbe merülni ősi kultúránk alapkövét a ...

6 éve, Szólj hozzá

Szövegét szerezte: : Gyimóthi Elemér

Kovács Istvánné Mária Magdolna

Teleszórta az őszi szél, kis kertemet sárgult falevéllel. Átszínezték a hajam is, elszállt évek hófehér festékkel. Napégette arcomra meg, mély barázdát szántottak az...

6 éve, Szólj hozzá

VII.Nótaolimpia 2013 movember 10.

Kovács Istvánné Mária Magdolna

  A Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesülete szervezésében 2013. november 10.-én a Ferencvárosi Művelődési ...

6 éve, Szólj hozzá

A barátaid tudják már?

népdal


Herder óta használatba jött terminus olyan dallamok jelzésére, melyeket „sokan és sokáig énekeltek” (Bartók). E népszerű meghatározás mögött a népdalnak olyan elsődleges élete van, melyben a „nép” elnevezést igénylő társadalmi rétegek (parasztság, pásztorok, iparosok, bányászok, katonák stb.) azt közvetlen tulajdonul használják, alakítják és szájhagyományozás útján adják tovább. A mai összehasonlító népzenekutatás megállapítása szerint a népdal 1. a rögzítő írásbeliséggel szemben szabadon alakítható, 2. lényegesen történeti jelenség, melynek nincs időfeletti sajátos stílusa, hanem minden egyes korszak stílusával adás-vevés kapcsolatban áll, 3. intonációjában, sajátos hangvételében mégis mindig elkülönül a műzenei jelenségektől, 4. hatása a műzene minden fontosabb stílusában kimutatható. Ez a hagyományos jelentésmagyarázat megállja helyét a Naumann–Meier-féle recepció- és a Pommer-féle produkcióelmélettel szemben éppen úgy, mint a népdal-ideát tagadó és Herder invenciójának tulajdonító törekvésekkel szemben (Levy, Klusen). – Mint népköltészeti műfaj a népi → líra fő műfaja. A dolgozó osztályok, elsősorban a parasztság életének meghatározott alkalmaihoz kapcsolódó, érdekeit szolgáló, érzelem- és gondolatvilágát tükröző rövid ének, melynek szövege és dallama szerves egységet alkot, a szóbeliségben él, kisebb-nagyobb közösségek keretein belül terjedt el, s jellemzője az állandó variálódás (változatképződés). Eredete s egyben → alkotója is rendszerint ismeretlen, a közösségivé válás során az egyéni, esetleges jegyek letörlődnek, az egyes változatok közös → stílussajátságokat öltenek. Így elsősorban az → előadók különféle típusai, az → előadás módja és alkalmai, ill. a dallam és a szöveg típusai vizsgálhatók. A 18. sz.-ban megindult népköltészeti gyűjtések óta eredet s főként funkció szempontjából megkülönböztetik a → műdalt és a népdalt (korabeli kifejezéssel pórdal, köznép dala, → parasztdal; ez utóbbi elnevezés máig fennmaradt), összefoglaló közös nevük a → dal. A hivatásos és a népköltészeti műfajok századok óta kölcsönösen hatnak egymásra, épp ezért is az → új stílusú népdal áll legközelebb az irodalmi formákhoz és megfelelőkhöz; e műfajnál legerősebb a folklorizálódás (folklorizáció) és kiegészítője: a → folklorizmus. – Az európai és a magyar parasztság költészetének az utóbbi századokban a népdal vált a központi, legismertebb műfajává, ezzel kezdődött a népköltészeti kutatás és a törvényszerűségek legnagyobb részét is e műfajból vonták le. – A kutatás jelenlegi állása szerint a népdal két nagy történeti rétegre osztható: régiesebb közösségi (alkalmi, szertartásos) és újabb személyi (szubjektív) jellegű csoportra, ez utóbbinak kialakulása összefügg az egyéniség mind szabadabb kibontakozásával és erős irodalmi hatás következménye. Kérdéses, hogy e két nagy csoport egyetlen s főként egységes műfaji kategóriát képez-e? Tartalmi-tematikai szempontból hat csoport különíthető el, ezek közül kettő-kettő egymás közeli rokona: 1. alkalmi, – 2. szertartásos, – 3. életformához, foglalkozáshoz köthető, – 4. történeti, társadalmi, politikai vonatkozású, – 5. mulattató, – 6. érzelmi jellegű népdalok csoportja; mindezek egyben történeti kategóriák is. Így az alkalmi-szertartásos csoportban megmaradtak a régi varázsénekek műfaji leszármazottai, ill. rokonai: a rítusének (→ népszokások költészete) (szokásdal, szertartásos ének), a vallásos → népének, a különféle → köszöntők, valamint a nem szertartásos, alkalomhoz fűződő → bölcsődal, az átmeneti típusú, régies → siratóének és műfaji rokonai stb. A régi → munkadalok halvány és átalakult emlékei őrződtek csak meg (pl. a → fejőnóta), annál több régies vonást hordoznak máig a különféle játékdalok. Mindezek utóbb jelentős mértékben átalakultak és az újabb, személyi jellegű népdalokhoz közelítenek. Időben a középső réteghez sorolhatók a → történeti énekek, → politikai dalok, legújabb hajtásuk a mezei és ipari → munkásdalok, valamint ez utóbbi csoporton belül központi helyet elfoglaló → mozgalmi dalok. A régibb réteghez tartoznak a társadalmi mondanivalójú → porcióénekek és oldalági leszármazottjuk, a → panaszdal. A régibb → bujdosóénekek és → rabénekek, az újabb → börtöndalok is részben tiltakozó, részben panaszos hangvételűek; az időrendi-műfaji sort az agitatív → kortesdallal és → békedallal zárhatjuk. A foglalkozási dalok nem különülnek el élesen a politikai-társadalmi vonatkozásúaktól, legszebb példája ennek a roppant gazdag és sok alcsoportra bomló újkori → katonadal. Több tucat hagyományos (→ betyárdal, → pásztordal stb.) és új (→ aratódal, → béresdal, → kubikosdal, → summásdal stb.) foglalkozási csoport alakította ki a maga dalkincsét, mely saját körén kívül kevéssé ismert és a népdal, valamint a divatos korabeli műdal formáin alapul. A társasélet hagyományosabb műfaji csoportjai a → bordalok, → ivónóták és → mulatónóták, valamint a velük rokon → táncdal, → tréfás dal és a gúnyos dalok, ill. a sokféle → csúfoló. A népdal fejlődésének csúcsait kétségkívül az érzelmi jellegű, személyi vonatkozású műfaji csoportok (→ keserves, → szerelmi dal stb.) érik el, a műfaji, stiláris és verselési törvényszerűségeket elsősorban ezek alapján állapították meg. A kötött forma (→ rím, → ritmus, → verssor, → szótag, → vers, versszak stb.) itt a legszabályosabb, e dalcsoportokban alkalmaznak leggyakrabban képeket, hasonlatokat és különféle más stíluseszközöket (→ ismétlés, → fokozás, → túlzás stb.). E szubjektív individuális népdalok hatottak legintenzívebben minden más dalcsoportra. – A népdal történeti alakulását ma még nem látjuk tisztán. A fejlődés elején kétségkívül a közösségi dalcsoportok állanak, ezek alkalmak és szerep szerint osztályozhatók. Az egyénibb, személyi népdalok az utóbbi századok termékei csupán, mindenesetre korábbi hagyományok felhasználásával alakultak ki. A versszak, a sorvégi rím, a kötött ütem- és főként szótagszám sem régi formai vívmány. – A dallam és forma szempontjából → régi stílusúnak tekintett alkotások jelentős része mindössze 18. sz. előtti, az új stílus értelemszerűen egészen fiatal. A → természeti kezdőkép, a sokat vitatott virág- és színszimbolika, jelképesség aligha régibb a reneszánsznál, jelentős irodalmi hatás eredménye, ellenben a → párhuzam, a túlzás, az ismétlés, az alliteráció és sok más stiláris-formai eszköz nagyon régi örökség. – A népzene eredetének és fejlődésének kutatása jóval előbbre tart ugyan, mint a szövegé, de eredményei még nem lezártak. – Egyöntetű és a népdalra is vonatkozó megfigyelés szerint a tudatos gyűjtések időszakában a nők voltak a jobb énekesek, egyes dalcsoportok valamelyik nemhez kötődtek (pl. siratóének, bölcsődal, lakodalmi ének stb. a női, a katona-, pásztor- és betyárdal pedig a férfi repertoárjához tartozott, de a legtöbb kategóriát el lehet osztani a két nem között). Régies viszonyok között szigorú szabályok kötötték az egyes korcsoportok előadói szereplését, köztudott pl., hogy idős és főként özvegy asszonyoknak már csak vallásos népéneket illett mondaniok. A nemzedékek közti különbség egyébként a régi és az új stílus eltéréseként mutatkozott leggyakrabban. A legújabb korban mindjobban csökkent a szóbeliség, ezzel párhuzamosan nőtt az írásbeliség szerepe, a daltudás országszerte lehanyatlott. Ugyancsak egyöntetű megfigyelés szerint ez időben a szegényebb néprétegek, továbbá a nők és a gyermekek őrizték legtovább a hagyományos, régies formákat. Bartók Béla és követői beszélnek ugyan táji dallamstílusokról (dunántúli, alföldi, felvidéki, erdélyi, moldvai), ezek elkülönítése azonban nem megnyugtató, inkább a fejődés fáziseltolódásaiból adódik. Szövegi szempontból még ennyit sem tudunk mondani, inkább talán egyes dalkategóriák és típusok többé vagy kevésbé elterjedt volta jelenti a fő különbséget. Egyelőre meghatározatlanok a népi-nemzeti jellemzők (inkább formai-stiláris és főként dallami szempontból vannak kimunkálva), nem ismerjük eléggé a népcsoportok és a népek közötti kölcsönhatás sok kérdését sem; ez utóbbi tekintetében Bartók Béla népzenei tanulmánya – összefoglaló jellegével – máig egyedül áll. Ismertebbek a dalolás alkalmai: az emberi élet, az év menete, ill. fontosabb állomásai, a mindennapi munka, annak szünetei és szinte valamennyi társas összejövetel alkalmat adhat az éneklésre. Ezek egy része nemek (pl. fonó, katonaság), ill. korcsoportok szerint (vasárnapi játszó, pincézés stb.) elkülönít, de vannak minden szempontból közös összejövetelek (lakodalom, kukoricafosztó stb.) is, ahol eleinte nem és kor szerint, majd együttesen énekelnek. Az igazán személyi jellegű népdalok azonban ezektől a hagyományos alkalmaktól el is szakadhatnak, s nem feltételük a közös éneklés, gyakran hangzanak el szólóban. Bár a legtöbb dalolási alkalom nem jelent szoros műfaji és tematikai kötöttséget (l. pl. a fonódal összetett jellegét), a népdal sok kérdése a mögöttes alkalom nélkül éppúgy nem érthető meg, mint a szöveg a dallam nélkül és viszont, holott ez utóbbiak is egymást váltogatják. Az átadás-átvétel, a változatképződés számtalan kérdése éppúgy nyitott, mint az esztétikai értékelésé is. Jelenleg úgy látjuk, hogy e kis terjedelmű, rövid tömör és egyszerű forma képes volt egyszerű emberek százezreinek érzés- és gondolatvilágát kifejezni, mégha a felhasznált költői eszközök nem is mind saját leleményűek. A népdal tudatosított olyan belső folyamatokat, amelyek nem művészi formában talán soha nem kerültek volna közlésre. E tudatosodás félúton megáll: mintegy segítségért fordul a közvetlen környezethez, a természethez, ismeretlen belső folyamatot ismert külső jelenséggel hoz kapcsolatba, miközben évezredes és friss költői eszközöket és fordulatokat – minden disszonancia nélkül – használ fel egymás mellett. Az így kifejezett törekvések, vágyak, érzések és gondolatok a szó valódi értelmében még nem egyéniek és nem is egyediek; az énekesre, a lírai hősre egyetlen szövegből (kivált dallamból!) sem lehetne ráismerni: tipikus helyzetekben énekelnek társadalmi-emberi típusok, akiknek e művészi közlését széles rétegek értik és magukénak is érzik. Bartók Béla szinte természettudományos jelenségnek vélte ezt a nagyfokú stílusegységet, lelki közösséget. Itt még nincs helye árnyalásnak, részletezésnek; a lírai elem nem is egyetlen összetevő; sok epikus maradvány (epikus-lírai műfajú dalok, ill. az epikán belül kialakult stíluseszközök átvétele), valamint a szertartások, cselekmények emlékeként sok dramatikus elem is megőrződött. – A népdal és a műzene megkülönböztetése a reneszánsz irodalmától az ókorig nyomon követhető [Montaigne: poesie populaire et purement naturelle; Johannes de Grocheo (13. sz.): musica simplex vel civilis pro illiteratis; Bonifác (8. sz.); Auxerre-i zsinat (578): chori saecularium vel puellarum cantica; Suetonius: carmen vulgarissimum, notissimum canticum; más római kifejezések: cantus incultus, incompositus, inexpertus, nescius, rudis, trivialis, inconditus]. – Az a variabilitás, mely a folklórt az „irodalomtól” elvileg megkülönbözteti (Steinitz), a népdalnak mint zenei jelenségnek csak a romantika óta megkülönböztető sajátsága a műzenével szemben: a 18. sz.-ig az írott műzenei dallam egyéni díszítése és módosítása nemcsak megengedett, hanem nagyrészt kötelező is volt, tehát a népdal és műzene elválasztása nem jelentett akkora távolságot az előadásmódban, mint manapság. A hangnemi és szerkezeti módosulások, a kontamináció és rokon jelenségei a népdal lényeges szabadságának tulajdonképpeni jelei, ugyanakkor történetiségének is hangzó bizonyítékai. Történeti aspektusokban a népdal igen erős fáziseltolódást mutathat az őrző réteg hagyományérzékének foka szerint: újkori stílusú dallam középkori jellegű hangnemben mozoghat stb. A szájhagyomány bizonyos mértékig megfér a szövegi írásbeliséggel (mint a dalkéziratok mutatják); a → népének esetében még a dallamrögzítés sem zárja ki a szabad alakítást. A népdalban tehát a dallam sokkal szabadabb elem, azaz sokkal jobban őrzi annak elsődleges voltát, mint a szöveg. – A népdal hangzásilag minden énekelt (vokális) megnyilatkozást felölel a dallamos kiáltástól és mondókától, a szöveg nélküli jódlitól a több szólamú és több kórusos képződményekig, formailag az egyszerű motívumismétléstől a több strófás szerkezetekig. Történetileg legfontosabb hordozója a szokásvilág, a közösségi és egyéni élet fordulóihoz fűződő hagyományos mozzanatokkal (főként ezekben jelentkeznek a leghagyományosabb dallamok), ill. a régi formákba kapcsolódó új tartalmakkal (→ ráhúzás). – Ha mai, leginkább csak „szórakoztató” szerepében még felfedezzük a morális ráhatásokra irányuló régi funkciót, úgy azonosíthatjuk a népdalt a legtágabb értelemben vett szokásdallammal (Constantin Brăiloiu). E közös morális hatásigény lesz az alapja annak az alakítókészségnek, mely válogató eljárással (Sharp, Cecil James) keresi ki a közösség és egyén találkozási pontját egy új formaélményben. Erősen élő hagyományerők és életképes behatások találkozása egészen új, friss stílusokat hozhat létre, mint a magyar, finn és görög új népdalstílus kialakulása bizonyítja. – A népköltészet szövegtematikai alapon felállított kategóriái általában nem esnek egybe konkrét dallamstílusokkal, mivel az utóbbiak inkább a hordozó népek zenetörténeti, korszakaihoz kapcsolódnak. Dallamstilisztikailag is jellemezhető szövegcsoportok főként reliktum jellegűek (gyermekdal, regösének, sirató stb.), vagy még be nem olvadt friss idegen hatásra mutatnak („Egyszer egy királyfi”). Azok a munkálatok, melyek a társadalomtörténeti fázisoknak a dallamstílusokkal való összefüggéseire irányultak, egyelőre csak kísérleti nívójú eredményeket hoztak (Werner Danckert, Maróthy János, Walter Wiora). Ugyanígy az egyes népek, népcsoportok és fajok dallam- és előadásjellegének megállapítása, ill. a népek fölötti előadáspszichológiai típusok felállítása (Lomax) még csak kezdeti stádiumban van. Az összehasonlító → népzenekutatás feladata lesz, az egyes népek körében végzett típusvizsgálat, valamint történeti, szociológiai és pszichológiai adatok alapján ezekre kielégítő választ adni. A szöveg és dallam viszonyának tudományos vizsgálata csak a primitívek területén mutatott fel számottevő eredményeket (George Herzog), különben a „különvált szövegvizsgálat és a zenefolklór még nem találta meg azokat a közös pontokat, amelyeken kutatásai a paraszti előadás lényegét lepleznék le” (Ortutay Gyula). Ritmusbeli szorosabb összefüggéseket a → recitatív területén tartunk számon. Kötött ritmusú modellek általában eléggé függetlenek a nyelv ritmusától. Bár a dallamok és szövegek sokoldalú, ill. többszörös cseréje általánosan számon tartott tény, ugyanakkor több száz éves feljegyzések tanúsága szerint egyes dallamok és szövegek szívósan együttmaradnak. Előadásmódban az európai és közel-keleti népdalban feltűnik a dinamikai árnyalás hiánya; az érzelmi fokozat inkább cifrázatgazdaságban fejeződik ki. – Az elsődleges népdal ma világszerte visszahúzódóban van. Szerepét a másodlagos életet élő népdal veszi át. Ebben 1. kisebb-nagyobb mértékben felfedezhetők az elsődleges népdal hagyományai, a peremterületeken erősebben, mint a központokban; 2. jellemző folyamatok: a tudományos és dilettáns gyűjtés, egy kiválogatott anyag terjesztése, „mozgalmak”, „másodvirágzások” keletkezése; 3. az ipari fejlődés veszélyei mellett annak pozitív hatásai is jelentkeznek (autentikus forma és előadásmód megőrzése és továbbadása felvételek útján); 4. a népdal lényeges vonásai oly mértékben származhatnak át egy új népies műfajba, hogy idők folyamán újfajta elsődleges népdalról beszélhetünk. Ez akkor valósulhat meg, ha a másodlagos állapot nem utópisztikus restauráció, hanem újfajta tudatos kapcsolat a népdallal, mely válogatásos alapon magasabb nívót érhet el az előzőnél. Főként a népdal új társadalmi szerepének megértésén múlik (iskolai nevelés, kommunikációs eszközök bevonása nemzeti és nemzetközi népdalértékek megértetésére, műzenei feldolgozás és népdalszellemű alkotás), hogy a másodlagos létforma hosszú időre és nagy távolatokra hasson. Mint történeti jelenség a másodlagos népdal éppúgy kutatási téma, mint az elsődleges; ez nagyban hozzásegít, hogy az elsődlegest is egy zenei kultúra egészének keretében szemléljük. – Irod. Erdélyi János: Népdalköltészetünkről (Népdalok és mondák, II. Pest, 1847); Imre Sándor: A népköltészetről és a népdalokról (Bp., 1900); Bartók Béla: A magyar népdal (Bp., 1924); Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig (Bp., 1927); Pulikowski, Julian: Geschichte des Begriffs Volkslied im mus. Schrifttum (Heidelberg, 1933); Wiora, Walter: Das echte Volkslied (Heidelberg, 1950); Brăiloiu, Constantin: Folklore musical (Encyclopédie de la musique Fasquelle, Paris, 1959); Maróthy János: Az európai népdal születése (Bp., 1960); Suppan, W.: Volksgesang (Die Musik in Geschichte und Gegenwart, XIII., Kassel, 1966); Dömötör Tekla–Katona Imre–Ortutay Gyula–Voigt Vilmos: A magyar népköltészet (Bp., 1969); Ortutay Gyula–Katona Imre: Magyar népdalok (I–II., Bp., 1970); Voigt Vilmos: A folklór esztétikájához (Bp., 1972).





Kapcsolódó hírek

 

yqze5bg2bjaf.pngEbben a pillanatban ennyien

böngésznek a klubban

 

"Jövőt építeni, csak a múlt megbecsülésén keresztül lehet"


(Széchenyi István)

 

 

Akinek a névnapja, születésnapja, bármilyen évfordulót ünnepel, külön köszöntöm sok szeretettel.

Ez minden napra érvényes. Így senki nem marad ki, vagy felejtődik el.


Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.

József Attila: Thomas Mann üdvözlése – 1937.január

 

Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el a Life.hu-n, és hagyd magadban megérni.

 

www.tvn.hu_c513ee023bb3e4d5770cb7c2f2e76eaf.gif

Horváth Veronika Candy -Táncolni vágyom... 

Táncolni olyan, mintha mozdulna a lelkem,
A zene, a szívem így dobban egyben.
Amikor a táncosok egyszerre lépnek,
Azt nevezem én gyönyörűségnek.
Együtt alkotunk egy csodálatos látványt,
Nézők elé visszük belsőnk mozzanatát.
Tánc nélkül nem lenne teljes az életem,
Már hozzám tartozik, sokat jelent nekem.
Mindennapi gondokat elfeledtető,
Megfoghatatlan összetartó erő.
Csinálom, amíg a szívem dobban,
Hiszen tudd meg, a tánc kortalan!

 

----------------------------------------------------------

 

260px-Toborz%C3%A1s.jpg

 

    Verbuválás cigányzenekarral.

 

--------------------------------------------------------

 

„Két aranypánt van a homlokomon, az egyik a magyarság, a másik a cigányság.
Egyikről sem kívánok lemondani, hiszen mindkettő
az enyém.”


Péli Tamás

 

A világhírű cigány származású magyar festőművész szavai tökéletesen ráillenek a 100 Tagú Magyar Cigányzenekarra!

 

----------------------------------------------------

 

 2018. június 16. délután 4 órától TÜSKECSARNOK

 

------------------------------------------------------ 

 

deres_mar_a_hatar_2083009_2367.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


NÉPIES MŰDALOK.-MAGYARNÓTÁK hírei


Megalakult Népies Műdalok- Magyarnóták 2012. junius 15.

A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól – I. rész Írta: Kovács Péter

A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól - II. rész

A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól - III., Befejező rész: Sorstalanok perspektívátlansága

Megszólaltatták Dankó Pista helyreállított hegedűjét

Dankó Pista Emlékéért Alapítvány

V. NEMZETKÖZI DANKÓ NÓTAVERSENY

Híres szerzők énekelnek - Nótatörténeti sorozat I. rész Kalmár Tibor

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat II. rész: Kubányi György (1897-1945)

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat III. rész: Balázs Árpád (Kolozsvár, 1874. november 16. – Budapest, 1941. március 23.)

Híres szerzők énekelnek. Nótatörténeti sorozat IV. rész: Vitéz Kókay István

http://nepiesmudalokmagyarnotak.network.hu/blog/magyarnotak-nepies-mudalok-hirei/hires-szerzok-enekelnek-notatorteneti-sorozat-iv-resz-vitez-kokay-istvan

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat V. rész: Sallay Misi (1910-1970)

Koltai László CD bemutatója

Emlékezés Jákó Verára születésének évfordulóján

Emlékezés Gaál Gabriellára halálának második évfordulóján

Népies dal

"Ezredév küszöbén" 2012 augusztus 20-án

Madarász Katalin kitüntetése

Gyulai Erzsi kitüntetése

"Leszáll a csendes éj" Debrecenben Nótagála Győri Szabó József emlékére

Emlékezés Győri Szabó Józsefre halálának 1. évfordulóján

Győri Szabó József a primásokhoz írta

"Sej, haj Rozika" vidám őszi nótaest Újpesten

Gaál Gabriella videók

Az Akácos út és szerzője

XIII Őszirózsa magyarnóta énekesek országos versenye 2012. Ipolynyék beszámoló

Gáspár Levente. Magyarnóta

STARWORLD ORSZÁGOS TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY 2013.

"Arany cinege” I. Országos Magyar nóta Énekverseny

XI. Magyarnóta-énekes verseny Nagyszénás

Ön kit javasolna? Bessenyei Díj 2013.

„de jó lenne egy magyar nótát elénekelni”

Elhunyt Kovács Apollónia

Nótaszóval búcsúztunk Kovács Apollóniától

Köszönet azoknak akik Kovács Apollónia temetésén részt vettek

Örömhír a nóta és operett kedvelőknek

december 22-én megszólal a Dankó Rádió

A Nótarádió névadója

Néhány gondolat műfajrontásról és kallódó tehetségekről

A négy gyertya

kosztolányi Dezső: a mi nótánk

Angyalkönnyek hullanak

Néhány gondolat műfajrontásról és kallódó tehetségekről

Ez történt a közösségben:

SEBŐK MIHÁLY 1 napja új videót töltött fel:

SEBŐK MIHÁLY 1 napja új videót töltött fel:

SEBŐK MIHÁLY 1 hete új videót töltött fel:

SEBŐK MIHÁLY 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna írta 4 hete a(z) Somogyi Vilmos _ Koldus vagyok videóhoz:

Köszönöm az észrevételt, kijavítottam!

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu