M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 397 fő
  • Képek - 1032 db
  • Videók - 4478 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 397 fő
  • Képek - 1032 db
  • Videók - 4478 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 397 fő
  • Képek - 1032 db
  • Videók - 4478 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 397 fő
  • Képek - 1032 db
  • Videók - 4478 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

  •  

Köszöntő

11965_230870_n

Szia! Molnár Magdolna vagyok, a közösség vezetője. Tisztelt ide látogató Köszöntelek, szeretettel üdvözöllek és derűs, nótás jókedvű szép napot kívánok.

Lontay Rajner László_ Tisza menti kis faluba harangszóra

Alpár Géza - Lontay Rajner László szerzeménye Tisza menti kis faluba harangszóra várnak, Ma tartják az esküvőjét, egy szép barna lánynak. Szegénységem megvetette, s másnak lett a párja, Nem átkozom azt kívánom, hogy legyen boldogsága. Boldogságnak mulatságnak, vége

Régebbi hírek

Zeneszerző: Simkó Gusztáv Szövegíró: Sassy Csaba Elmegyek a templom mellett, jaj de szépen énekelnek. Valamikor réges - régen nékem is volt imádságom, reménységem. Nékem is volt imádságom, reménységem. ...

Zeneszerző: Jónás Mátyásné Szövegíró: Peszeki ádám Letagadok minden könnyet, amit szemem te miattad ejtett. Ha kérdezik azt hazudom, hogy a szívem mindent elfelejtett. Csak titokban éjjelente kerülgetem a házatok táját. Boldog ...

Siliga Miklós temetése 2018. november 30-án, 12.45-kor lesz a Rákospalotai temetőben.  

A klubvezető ajánlata:

Kedves Klubtagok!  

 

Örömmel üdvözlok minden kedves Klubtagot,  

Kérem  minden klubtag  segítségét, hozzászólását, melyet örömmel fogadok, mert ezzel színesebbé tudnánk tenni a klub munkáját, kinézetét.

 

Molnár Magdolna klubvezető!

2015. 09. 02.

---------------------------------------------------------

Balogh Imre - A Magyar Nóta a Szív Dala, Magánkiadás

 

 Balogh Imre - A Magyar Nóta a Szív Dala, Magánkiadás

 

 "2008 - 2013, A magyar nóta előadásaink 5 éves történetéről a boldog napokra emlékezve".

---

 

------------------------------------------------------ 

Kovács Apollónia

a  magyarnóta koronázatlan királynője.

 


-kovacs-apollonia

 

-------------------------------------------------

A letűnőben lévő klasszikus kávéházi cigányzene és magyarnóta csatornája

 

Aktuális ajánlataim:


Magyarnóta klub

http://magyarnota.network.hu/

 

Magyarnóta Előadók Klubja

----------------------------------------------------------

A Magyar Örökség-díjas, Magyar Hungarikum 100 Tagú Cigányzenekar

100_Tagú_cigányzenekar
 

-----------------------------------------------------

 

Nóta és cigány dal énekesek album 1

 

Nóta és cigány dal énekesek album 1

 


Nóta, nóta régi nóta,

Dalszöveg

 

Szövegíró: Molnár Endre


Zeneszöveg: Joódy Péter

 

Nóta, nóta régi nóta, hol született, ki danolta?
Nem tudom már réges-régen marad fiam örökségül.


Csupa sírás, csupa bánat, minden hangja könnyből támadt.
Jaj a szárnya, könnye vére sóhajból él ezeréve.

Nóta, nóta régi nóta, jó annak ki eldanolta.
Ki már túl van álmon, vágyon, rám hagyta, hogy nekem fájjon.

 

 

 

-------------------------------------------------------

 


Kávéházi cigányzenekar az 1920-30-as évekből. A kép egy gazdabálon készült, ezért a műparaszti viselet

 

260px-Regi-ciganyzenekar.jpg

 

 

----------------------------------------------------------------

Van a földön néhány csoda évszázadok óta
Egyik ilyen ezek közül a szép magyar nóta.
Gyönyörködtet, elkápráztat, csodás a varázsa
egyszerű, de érzelemdús a dallam világa.

Jó lenne ha még több helyen még gyakrabban szólna
Nem pedig csak lenézett és megtűrt zene volna.
/:Elismerést érdemelne mindig csillogása
legyen végre valahára közkincs ragyogása.:/

(Niczky Géza )

Nóta, nóta régi nóta, hol született, ki dalolta

Nem tudom már régesrégről maradt reám örökségül.

Csupa sírás, csupa bánat, minden hangja könnyből támad,
Jaj a szárnya, könny vére sóhajból kél ezer éve.

Nóta, nóta magyar nóta, jaj annak ki eldalolta,

Ki már túl van vágyon s álmon,rám hagyta, hogy nekem fájjon.


Szövegíró: Molnár Endre
Zeneszerző: Joódy Péter

Köszönöm szépen minden videókészítőnek,

akik

 

lehetővé teszik számomra, hogy a lassan feledésbe

merülő nótakincseket összegyűjthessem ebben a klubban.

Fáradtságos sok időt igénylő munkával

ezeket a régi értékes, csodálatosan szép nótákat

csokorba gyűjtötték videókon és így a nótakedvelők

tábora meghallgathatja és gyönyörködhet bennük

,

Emlékeztessen azokra az időkre amikor még

mindennap lehetett a rádióban is magyar nótákkal

gyógyítani a lelkünket. Köszönet a munkájukért, a

fáradságukért.

klubvezető

 

madar010.gif

A tekerő.....

 

A tekerőlant (tekerő, nyenyere, nyekerő, szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant) a vonós hangszerek működési elve alapján megszolaló zeneszerszám, melynek összes húrját egy begyantázott fakorong forgatásával hoz rezgésbe a játékos, miközben a billentyűzeten játssza a dallamot. Jellegzetes hangzását az állandóan megszólaló kísérőhúrok, burdonhúrok adják, és fontos szerepet kap a tekerőlant sajátos ritmushangja, a reccsentő hangok is

 

Hurdy-Gurdy.jpg

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

Eseménynaptár

2018 December

H K S C P S V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Fórumtémák

Keresem egy régi nóta hangfelvételét. Kérem ha valaki tud segítsen. Szöveg: Az apámrol azt mesélik, le sem...

Eredeti kottákhoz csak a szerző jogutódjánál, ill. leszármazottjainál juthat hozzá a Tisztelt érdeklődő. Ő...

Magdika! Tegnap délután már nagy meglepetésemre működött!

Szavazások a fórumban

A versenyeken elért mínősített előadók verseny dalai felkerüljenek-e az oldalra?

100% Igen

0% Nem

0% Nem tudom

Szavazatok száma összesen: 2

833953

Gyász hír, Temetés - Siliga Miklós

Molnár Magdolna

Siliga Miklós temetése 2018. november 30- án, 12.45-kor lesz a Rákospalotai temetőben.  

3 hete, Szólj hozzá

Siliga_Miklos_

Elhunyt Siliga Miklós, a legendás dalszerző, zeneszerző, zenész, énektanár

Molnár Magdolna

Tragédia: Most jött a hír, a műtétje után elhunyt a legendás magyar dalszerző      Siliga Miklós zenész, zeneszerző, zenetanár 76....

3 hete, Szólj hozzá

43217433_1902069133161443_7525829798438895616_n

Farkas Nándor tájékoztatása!

Molnár Magdolna

  Megrendülten tudatom,hogy Kurucz Attila,a 100 Tagú Cigányzenekar kiváló hegedűs, Barátunk és Kollégánk, váratlanul itt hagyta a...

2 hónapja, Szólj hozzá

14440806_10205554962033927_7124584738485308582_n

Gyémánt Ferenc "Lerner Ferenc" díj kitüntetettje

Molnár Magdolna

Gyémánt Ferenc Zeneszerző, szövegíró, előadó   21 órája ·   Kedves Barátaim, Ismerőseim! Szeretném veletek ...

2 hónapja, 1 hozzászólás

Szabo_szilvia_1774341_6732

Szabó Szilvia a dal szeretetében

Molnár Magdolna

Szabó Szilvia a dal szeretetében Még nem is régen babérkoszorús emlékplakettet vehetett át művészi pályáján eltöltött 20 év...

4 hónapja, Szólj hozzá

Nota

A MAGYARNÓTA ÜNNEPÉN ÁTADTÁK A DANKÓ PISTA ÉLETMŰ-DÍJAKAT

Molnár Magdolna

A MAGYARNÓTA ÜNNEPÉN ÁTADTÁK A DANKÓ PISTA ÉLETMŰ-DÍJAKAT június 17, 2018 Írta: Patak Gábor Gaba ...

5 hónapja, Szólj hozzá

Gyász hír, Temetés - Siliga Miklós

Molnár Magdolna

Siliga Miklós temetése 2018. november 30- án, 12.45-kor lesz a Rákospalotai temetőben.  

3 hete, Szólj hozzá

1% a DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesületnek

Kovács Istvánné Mária Magdolna

1% a DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesületnek   KEDVES MAGYARNÓTA KEDVELŐK   Megkérünk minden adófizető állampolgárt, hogy ...

5 éve, Szólj hozzá

Megszólaltatták Dankó Pista helyreállított hegedűjét

Kovács Istvánné Mária Magdolna

 Restaurálták a legendás prímás, Dankó Pista hegedűjét, amely jelenleg a Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményének és így ...

6 éve, Szólj hozzá

Szabó Szilvia a dal szeretetében

Molnár Magdolna

Szabó Szilvia a dal szeretetében Még nem is régen babérkoszorús emlékplakettet vehetett át művészi pályáján eltöltött 20 év...

4 hónapja, Szólj hozzá

„Magyar ember nem élhet nóta nélkül”

Kovács Istvánné Mária Magdolna

„Magyar ember nem élhet nóta nélkül”A fiatalok szégyellik a magyar nótát, pedig erőt meríthetnének belőleFekete J. József 2012. október 21., 19:21 ...

5 éve, Szólj hozzá

A barátaid tudják már?

magyar nóta


egyéni szerző(k)től származó újkori lírai dal, melyben nép- és műzenei, továbbá szóbeli és irodalmi elemek keverednek; városon és falun a társadalom több osztálya körében is ismert. Eredetileg hangszeres verbunkos-zene; mai értelemben a 19. sz. második felének népdalt utánzó, de tartalmában és funkciójában a népdaltól idegen, átlagpolgári igényeket kielégítő dalműfaja. Egyéb nevei: népies dal, népies műdal (→ cigányzene). – Csaknem másfél százados pályafutása korábbi hagyományok alapján a 19. sz. elején kezdődött. A magyar nóta előzményeit a hangszeres verbunkos-zenében, a 18. sz.-i diákmelódiáriumok dallamaiban és a magyar népdalban keressük, de zenei ihletője elsősorban a verbunkos volt; az énekhangra írt szerzemények is őriznek hangszeres fordulatokat (-Cserebogár, sárga cserebogár; -Ég a kunyhó, ropog a nád...). A reformkortól a századfordulóig a népszínmű volt egyik legfőbb terjesztője. (Szerdahelyi–Szigligeti: A csikós c. darabjából pl. féltucat magyar nóta vált ismertté, többek között -Beszegődtem Tarnócára bojtárnak; -Magasan repül a daru, szépen szól; -Ne menj, rózsám, a tarlóra!... stb., a későbbi Abonyi–Szentirmay-féle A betyár kendője c. darabból sem sokkal kevesebb , pl. -Hullámzó Balaton tetején; -Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs... stb.). Neves előadóművészek (Déryné, Blaha Lujza, Tamássy József és mások), továbbá a cigányzenészek népszerűsítették. Időközben tartalomban és formában sokat változott: a 19. sz. elején a német befolyás ellensúlyozására törekedtek, előkészítették és szolgálták vele a szabadságharcot, s részben ezzel is tiltakoztak a Bach-korszak elnyomása ellen. A kiegyezés után a korábbi „sírva fogadó”, „búsmagyar” szemlélet kerekedett felül, amely a hanyatló dzsentri jellemzője. A magyar nóták fokozatosan elsekélyesedtek, népünk mind kevesebbet tartott meg belőlük. Az amúgy is szűkös tematika (szerelmi, mulató, hazafias) teljes formalizmussal párosult. – Századunkban a magyar nóta már kész sablonok szerint készült. A leggyakoribb forma-sablonok azonosak az ún. új stílusú magyar nédpalban is jellemző szerkezetekkel (egy-egy sort egy-egy betűvel jelölve): A A5 B A, A Ak B A – ahol tehát a második dallamsor abban különbözik az elsőtől, hogy öt hanggal feljebb van transzponálva vagy a sor vége felkanyarodik, hogy a sorvégződés (k = kadencia) a nyitó jellegű domináns hangon legyen. Az egyszerű, sőt – saját, a népdalénál magasabb igényeihez mérten – primitív formát az újabb magyar nóták a sorok nagyobb hosszával tágítja. Gyakoriak a 18, 20, 24, sőt magasabb szótagszámú sorok. Míg az élő népi dallamban – és nagyjából a századunk elejéig virágkorát élő magyar nóta termés legjavában is – a kis formán belül a változatosságra való törekvést tapasztaljuk, addig az újabb magyar nóták dallamában éppen az ellenkező hajlam uralkodik: a szerkezet megmerevedik, s a szerzők a sablonosság unalmát indokolatlanul bonyolult – a hagyományos magyar népzenei gondolkodástól idegen – fordulatokkal, hangközlépésekkel próbálják ellensúlyozni. Ilyen merev sablon a domináns hangra kanyarodó második A-soron kívül a kétrészes harmadik sor (B), melyben a második rész az elsőnek részleges vagy teljes szekvenciás megismétlése. A szekvencia a magyar nótában – ellentétben a magyar népdallal (kivéve a kvinttel feljebb vagy lejjebb való ismétlést) – igen gyakori. A hangzatfelbontás, mint dallamalkotó eszköz, a kromatika és a funkciós harmóniai gondolkodás következményeként létrejött egyéb, a népzenében szokatlan hangközlépések már csak a népzenétől való tudatos különbözés miatt is kötelezők. A magyar nótának talán még inkább, mint a népdalnak, a kotta a halála. Csak stílusa szerinti előadásban hat igazán. Terjesztésében és megőrzésében ezért jutott olyan lényeges szerepük a cigányzenészeknek. A magyar nóták kezdettől fogva leginkább zongorakísérettel jelentek meg, innen alkalmazták a cigányzenészek vagy azok idegen betanítói (pl. katonakarmester) cigányzenekari együttesre. A sikerültebb magyar nótákat már kottában való megjelenésük előtt divatba hozták a cigányzenekarok, s egy időben a nótakiadványok címlapján a szerző neve és a kompozíció címe mellett ezt is szívesen feltüntették: „játssza Sárközi”, „játsszák a Patikárus testvérek” stb. A magyar nóta dallamának könnyen harmonizálhatónak kell lennie, sőt kívánnia kell a harmóniát. Ez a követelmény – amely a nóta eredeti közönségének ízlésében gyökerezik – tette szükségessé a dallamszerkesztésben az egyértelműen harmonizálható formulák, fordulatok, hangközök használatát. A könnyen harmonizálhatóság máig a legerősebb megkülönböztető jegye a magyar nótának a hasonló sorszerkezetű magyar népdaloktól. – A fél-háromnegyed századdal korábbi (18–19. sz.-forduló) verbunkos zene már nagyjából meghonosította azokat az idegen-Ny-európai elemeket, amelyek a magyar nótát zenei anyagában a népdaltól leginkább elválasztják: az európai műzenéből vett dallamfordulatok (mi-fa-so kezdet, la-so-ti-do vagy fa-mi-si-la záróformula stb.), nehezen énekelhető – mert nem tisztán dallami, hanem harmóniai gondolkodásban gyökerező – hangközök (kromatika, bővített kvart, szűkített kvint stb.), a magyar népdalétól idegen dallamszerkesztési elvek (szekund- vagy terc-szekvencia, emelkedő dallamvonal stb.). – A magyar nóta tipikus átmeneti, felemás műfaj: a szerzők többsége félművelt, zeneileg képzetlen, a tudatosan utánzott népdalok közül jobb esetben is csak az új stílusúakat ismerik; többségük az úri osztály tagjai közül került ki. Alkotásaik előbb törvényszerűen az úri osztály, a városiak körében váltak ismertté, majd a mezővárosi és falusi parasztpolgárság, a kispolgárság között s végül megszűrve, némileg átalakulva eljutnak a legszélesebb néprétegekhez. – Időrendben első magyar nóta-szerzőként Egressy Bénit (1814–1851) szokás emlegetni. Ő még olyan ambícióval komponálta dalait, mint aki a romantikus német (főleg Schubert nevével fémjelzett) dalköltészetnek magyar megfelelőjét igyekezett létrehozni. Néhány dala, ha nem is vált népivé, századunkban népszerű maradt. Csak egy részüket írta kész szövegre: Ez a világ amilyen nagy, A virágnak megtiltani nem lehet, Kisfurulyám szomorúfűz ága, Ereszkedik le a felhő (Petőfi), Télen nyáron pusztán az én lakásom (Tompa), Mi füstölög ott a síkon távolban (Gaál), Juhász a hegy oldalán (Erdélyi), Ne menj rózsám a tarlóra... Néhány dala – mint az Ej, haj magyar ember; Szomorúfűz hervadt lombja vagy a Klapka-induló (később: Fel, fel vitézek a csatára, Thaly verse) eredetileg hangszeres darabnak készült. – A nagyszámú 19. sz.-i nótaszerző közül három nagyobb név emelkedik ki: Simonffy Kálmán (1832–1889), Szentirmay Elemér (családi nevén Németh János, 1836–1908), Dankó Pista (1858–1903). Simonffy – polgári foglalkozása szerint ceglédi főjegyző, Pest megyei jegyző, az 1870-es évek elején ogy.-i képviselő – kevés zenei műveltségét autodidakta módon szerezte. Dalainak harmonizálását is mások (Ábrányi, Szénfy) végezték. Néhány dalának népi változata is keletkezett. Ilyenek: Szomorúfűz ága... (népdalvariánsa leginkább „Kinek van, kinek van kút az udvarába” kezdetű szöveggel), Hej az én szeretőm, ez a kicsi barna; Jaj, de magas, jaj, de magas ez a vendégfogadó; Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted. – Szentirmay nemcsak dallamokat, hanem szövegeket is írt; emellett novella- és népszínműírással is foglalkozott. Dalai legtöbbnyire népszínművekhez készültek (A falu rossza, Sárga csikó, Piros bugyelláris...). Leghíresebb dala a spanyol zeneszerző-hegedűművész, Sarasate által is felhasznált Csak egy szép lány van a világon. További legnépszerűbb dalai (mintegy 400 dal közül): Ucca, ucca, ég az ucca; A kisasszony Pozsonba; Debrecenbe kéne menni; Zsebkendőm négy sarka; Szálldogál a fecske... – Dankó Pista előtt már akadt cigányzenész, aki nótaszerzéssel próbálkozott (Boka, Patikárus, Rácz Pál stb.), de a cigányzenészek között ő az első és egyetlen, aki nótaszerzéssel történelmi nevet szerzett magának ugyanúgy, mint egy évszázaddal előbb a verbunkosszerző Bihari János. Dankó egyébként cigányprímásnak jelentéktelen volt. A kottaíráshoz, a magyar dilettáns nótaszerzők többségéhez hasonlóan, ő sem értett. Négyszáznál több dalából viszonylag nagyon sok népszerűvé vált. Ezek közül a legnevezetesebbek: Nem jó mindig minden este a fonóba eljárni; Szőke kislány, csitt, csitt, csitt; Eltörött a hegedűm; Hamis a rózsám; Egy cica, két cica...; Most van a nap lemenőbe; Írom a levelem Balog Máriának (Bakalevél); Gyenge violának... (Nagy Bercsényi Miklós...); Madár vígan dalolva lombos ágon (Lemondás); Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagy harangja; Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál; Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom; Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány... – A századfordulónak és a 20. sz. elejének nótaszerzői közül Dóczy József (1863–1913), Fráter Lóránd (1872–1930) és Balázs Árpád (1874–1941) a legjelentősebbek. Közülük az egyetlen Balázs Árpád volt, aki hivatali foglalkozása mellett (zilahi árvaszéki jegyző) a komoly zenét is hivatásos szinten művelte. Nevezetesebb nótái: Gyere velem akáclombos falumba; Valakinek muzsikálnak a faluban valahol; Ahogy én szeretek, nem szeret úgy senki; Befordultam a konyhára (Petőfi szövege); Fa leszek, ha fának vagy virága; Itthagyom a falutokat nemsokára; Két babonás szép szemednek stb. – Fráter Lóránd a nótaszerző dzsentri mintaképe. Katonai pályán indult el, de 32 éves korában – huszárkapitányként – nyugalomba vonult. Attól fogva a nótaszerzésnek élt; emellett hangversenykörutakra járt, ahol cigánybanda élén hegedülte és dalolta dalait: Száz szál gyertya...; Hívlak akkor is, ha nem jössz; Messze, messze Csíkországban; Oda van a virágos nyár; Ott, ahol a Maros vize messzi földön kanyarog; Tele van a város akácfavirággal... (Fráter Lóránd bátyja, Fráter Béla is nótaszerző volt; két dala vált közismertté: A fonóban szól a nóta; Szomorú a nyárfaerdő). – A századfordulói-huszadik századi triász dalai közül már csak Dóczy (polgári foglalkozása szerint kisebb állami hivatalnok) néhány dala terjedt el a népdalos paraszti társadalomban: Bakanóta (Jól van dolga a bakának); Magas a kaszárnya; Megáradt a patak, elmosta a partot; Nádfödeles kis házikóm...; Szeretőt keresek...; Édesanyám kösse fel a kendőt a fejére... – Elsősorban azok a magyar nóták folklorizálódtak, amelyek eleve „népdal-közelből” indultak: soknak szerzőjét ma már nem is lehet megállapítani (-Söprik a pápai utcát; -Kitették a holttestet az udvarra; -Szeretnék szántani; -Kerek ez a zsemlye; -Be van az én szűröm ujja kötve; -Végigmentem az ormódi temetőn; -Vörös bort ittam az este; -Zsindelyezik a kaszárnya tetejét; -Édesanyám, ha bejön Egerbe; -Hét csillagból áll a Göncöl szekere... stb.). Ezek közül némely magyar nóta dallamszerkezete s részben szövege is megtévesztésig hasonlít a népdalokéhoz (pl. -Zöldre van a rácsos kapu festve...); a népdalok és magyar nóták különválasztása máig folyik, bizonyára több meglepetésben lesz még részünk a jövőben. (Bartók Béla a nép körében ismert magyar nóták számát egy-két ezerre tette!) A kinyomozhatóbb eredetű magyar nóták nagyjából szerzőjük (vagy szerzőik) tehetségének arányában váltak népszerűekké, és maradtak fenn viszonylag huzamosabb ideig a szájhagyományban, így pl. Egressy–Petőfi, Simonffy–Szelestey, Simonffy–Thaly, Tóth–Mosonyi, Gaál–Thern, Szentirmay, Matók, Balász, Csajághy, Fráter, Rácz s a legnépszerűbb, Dankó Pista művei. Nótát – általában idősebb nótaszerző dilettánsok – ma is rengeteget írnak. Ennek ellenére a magyar nóta műfaja már századunk elején is a hanyatlás jeleit mutatta, napjainkra pedig végleg kiöregedett. – A magyar nóta, mely már a múlt században, főleg a népszínművek révén a parasztság között is tömegesen elterjedt, sokat ártott a nép hagyományos zenei ízlésének. Ugyanakkor az új stílusú magyar népdal kibontakozásához a legfőbb serkentő erő és forrás volt. (→ még: dal) – Irod. Bartók Béla: Cigányzene? Magyar zene? (Ethn., 1931); Papp Viktor: A nóta (Bp., 1944); Kerényi György: Népies dalok (Bp., 1961); Kodály Zoltán: A magyar népzene (Vargyas Lajos példatárával, Bp., 1969); Sárosi Bálint: Cigányzene... (Bp., 1971).

Kapcsolódó hírek

 

yqze5bg2bjaf.pngEbben a pillanatban ennyien

böngésznek a klubban

 

"Jövőt építeni, csak a múlt megbecsülésén keresztül lehet"


(Széchenyi István)

 

 

Akinek a névnapja, születésnapja, bármilyen évfordulót ünnepel, külön köszöntöm sok szeretettel.

Ez minden napra érvényes. Így senki nem marad ki, vagy felejtődik el.


Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.

József Attila: Thomas Mann üdvözlése – 1937.január

 

Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el a Life.hu-n, és hagyd magadban megérni.

 

www.tvn.hu_c513ee023bb3e4d5770cb7c2f2e76eaf.gif

Horváth Veronika Candy -Táncolni vágyom... 

Táncolni olyan, mintha mozdulna a lelkem,
A zene, a szívem így dobban egyben.
Amikor a táncosok egyszerre lépnek,
Azt nevezem én gyönyörűségnek.
Együtt alkotunk egy csodálatos látványt,
Nézők elé visszük belsőnk mozzanatát.
Tánc nélkül nem lenne teljes az életem,
Már hozzám tartozik, sokat jelent nekem.
Mindennapi gondokat elfeledtető,
Megfoghatatlan összetartó erő.
Csinálom, amíg a szívem dobban,
Hiszen tudd meg, a tánc kortalan!

 

----------------------------------------------------------

 

260px-Toborz%C3%A1s.jpg

 

    Verbuválás cigányzenekarral.

 

--------------------------------------------------------

 

„Két aranypánt van a homlokomon, az egyik a magyarság, a másik a cigányság.
Egyikről sem kívánok lemondani, hiszen mindkettő
az enyém.”


Péli Tamás

 

A világhírű cigány származású magyar festőművész szavai tökéletesen ráillenek a 100 Tagú Magyar Cigányzenekarra!

 

----------------------------------------------------

 

 2018. június 16. délután 4 órától TÜSKECSARNOK

 

------------------------------------------------------ 

 

deres_mar_a_hatar_2083009_2367.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


NÉPIES MŰDALOK.-MAGYARNÓTÁK hírei


Megalakult Népies Műdalok- Magyarnóták 2012. junius 15.

A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól – I. rész Írta: Kovács Péter

A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól - II. rész

A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól - III., Befejező rész: Sorstalanok perspektívátlansága

Megszólaltatták Dankó Pista helyreállított hegedűjét

Dankó Pista Emlékéért Alapítvány

V. NEMZETKÖZI DANKÓ NÓTAVERSENY

Híres szerzők énekelnek - Nótatörténeti sorozat I. rész Kalmár Tibor

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat II. rész: Kubányi György (1897-1945)

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat III. rész: Balázs Árpád (Kolozsvár, 1874. november 16. – Budapest, 1941. március 23.)

Híres szerzők énekelnek. Nótatörténeti sorozat IV. rész: Vitéz Kókay István

http://nepiesmudalokmagyarnotak.network.hu/blog/magyarnotak-nepies-mudalok-hirei/hires-szerzok-enekelnek-notatorteneti-sorozat-iv-resz-vitez-kokay-istvan

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat V. rész: Sallay Misi (1910-1970)

Koltai László CD bemutatója

Emlékezés Jákó Verára születésének évfordulóján

Emlékezés Gaál Gabriellára halálának második évfordulóján

Népies dal

"Ezredév küszöbén" 2012 augusztus 20-án

Madarász Katalin kitüntetése

Gyulai Erzsi kitüntetése

"Leszáll a csendes éj" Debrecenben Nótagála Győri Szabó József emlékére

Emlékezés Győri Szabó Józsefre halálának 1. évfordulóján

Győri Szabó József a primásokhoz írta

"Sej, haj Rozika" vidám őszi nótaest Újpesten

Gaál Gabriella videók

Az Akácos út és szerzője

XIII Őszirózsa magyarnóta énekesek országos versenye 2012. Ipolynyék beszámoló

Gáspár Levente. Magyarnóta

STARWORLD ORSZÁGOS TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY 2013.

"Arany cinege” I. Országos Magyar nóta Énekverseny

XI. Magyarnóta-énekes verseny Nagyszénás

Ön kit javasolna? Bessenyei Díj 2013.

„de jó lenne egy magyar nótát elénekelni”

Elhunyt Kovács Apollónia

Nótaszóval búcsúztunk Kovács Apollóniától

Köszönet azoknak akik Kovács Apollónia temetésén részt vettek

Örömhír a nóta és operett kedvelőknek

december 22-én megszólal a Dankó Rádió

A Nótarádió névadója

Néhány gondolat műfajrontásról és kallódó tehetségekről

A négy gyertya

kosztolányi Dezső: a mi nótánk

Angyalkönnyek hullanak

Néhány gondolat műfajrontásról és kallódó tehetségekről

Ez történt a közösségben:

Molnár Magdolna írta 4 napja a(z) Lontay Rajner László_ Tisza menti kis faluba harangszóra várnak videóhoz:

Köszönöm a vélemény nyilvánítást! Klubvezető!

józsef gábor írta 6 napja a(z) Lontay Rajner László_ Tisza menti kis faluba harangszóra várnak videóhoz:

Ez egy nagyon szép halgató.

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu