MAGYARNÓTA: Emlékezetek piszkozatban

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 383 fő
  • Képek - 1017 db
  • Videók - 4099 db
  • Blogbejegyzések - 270 db
  • Fórumtémák - 9 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 383 fő
  • Képek - 1017 db
  • Videók - 4099 db
  • Blogbejegyzések - 270 db
  • Fórumtémák - 9 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 383 fő
  • Képek - 1017 db
  • Videók - 4099 db
  • Blogbejegyzések - 270 db
  • Fórumtémák - 9 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 383 fő
  • Képek - 1017 db
  • Videók - 4099 db
  • Blogbejegyzések - 270 db
  • Fórumtémák - 9 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.






magyar nóta

egyéni szerző(k)től származó újkori lírai dal, melyben nép- és műzenei, továbbá szóbeli és irodalmi elemek keverednek; városon és falun a társadalom több osztálya körében is ismert. Eredetileg hangszeres verbunkos-zene; mai értelemben a 19. sz. második felének népdalt utánzó, de tartalmában és funkciójában a népdaltól idegen, átlagpolgári igényeket kielégítő dalműfaja. Egyéb nevei: népies dal, népies műdal (→ cigányzene). – Csaknem másfél százados pályafutása korábbi hagyományok alapján a 19. sz. elején kezdődött. A magyar nóta előzményeit a hangszeres verbunkos-zenében, a 18. sz.-i diákmelódiáriumok dallamaiban és a magyar népdalban keressük, de zenei ihletője elsősorban a verbunkos volt; az énekhangra írt szerzemények is őriznek hangszeres fordulatokat (-Cserebogár, sárga cserebogár; -Ég a kunyhó, ropog a nád...). A reformkortól a századfordulóig a népszínmű volt egyik legfőbb terjesztője. (Szerdahelyi–Szigligeti: A csikós c. darabjából pl. féltucat magyar nóta vált ismertté, többek között -Beszegődtem Tarnócára bojtárnak; -Magasan repül a daru, szépen szól; -Ne menj, rózsám, a tarlóra!... stb., a későbbi Abonyi–Szentirmay-féle A betyár kendője c. darabból sem sokkal kevesebb , pl. -Hullámzó Balaton tetején; -Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs... stb.). Neves előadóművészek (Déryné, Blaha Lujza, Tamássy József és mások), továbbá a cigányzenészek népszerűsítették. Időközben tartalomban és formában sokat változott: a 19. sz. elején a német befolyás ellensúlyozására törekedtek, előkészítették és szolgálták vele a szabadságharcot, s részben ezzel is tiltakoztak a Bach-korszak elnyomása ellen. A kiegyezés után a korábbi „sírva fogadó”, „búsmagyar” szemlélet kerekedett felül, amely a hanyatló dzsentri jellemzője. A magyar nóták fokozatosan elsekélyesedtek, népünk mind kevesebbet tartott meg belőlük. Az amúgy is szűkös tematika (szerelmi, mulató, hazafias) teljes formalizmussal párosult. – Századunkban a magyar nóta már kész sablonok szerint készült. A leggyakoribb forma-sablonok azonosak az ún. új stílusú magyar nédpalban is jellemző szerkezetekkel (egy-egy sort egy-egy betűvel jelölve): A A5 B A, A Ak B A – ahol tehát a második dallamsor abban különbözik az elsőtől, hogy öt hanggal feljebb van transzponálva vagy a sor vége felkanyarodik, hogy a sorvégződés (k = kadencia) a nyitó jellegű domináns hangon legyen. Az egyszerű, sőt – saját, a népdalénál magasabb igényeihez mérten – primitív formát az újabb magyar nóták a sorok nagyobb hosszával tágítja. Gyakoriak a 18, 20, 24, sőt magasabb szótagszámú sorok. Míg az élő népi dallamban – és nagyjából a századunk elejéig virágkorát élő magyar nóta termés legjavában is – a kis formán belül a változatosságra való törekvést tapasztaljuk, addig az újabb magyar nóták dallamában éppen az ellenkező hajlam uralkodik: a szerkezet megmerevedik, s a szerzők a sablonosság unalmát indokolatlanul bonyolult – a hagyományos magyar népzenei gondolkodástól idegen – fordulatokkal, hangközlépésekkel próbálják ellensúlyozni. Ilyen merev sablon a domináns hangra kanyarodó második A-soron kívül a kétrészes harmadik sor (B), melyben a második rész az elsőnek részleges vagy teljes szekvenciás megismétlése. A szekvencia a magyar nótában – ellentétben a magyar népdallal (kivéve a kvinttel feljebb vagy lejjebb való ismétlést) – igen gyakori. A hangzatfelbontás, mint dallamalkotó eszköz, a kromatika és a funkciós harmóniai gondolkodás következményeként létrejött egyéb, a népzenében szokatlan hangközlépések már csak a népzenétől való tudatos különbözés miatt is kötelezők. A magyar nótának talán még inkább, mint a népdalnak, a kotta a halála. Csak stílusa szerinti előadásban hat igazán. Terjesztésében és megőrzésében ezért jutott olyan lényeges szerepük a cigányzenészeknek. A magyar nóták kezdettől fogva leginkább zongorakísérettel jelentek meg, innen alkalmazták a cigányzenészek vagy azok idegen betanítói (pl. katonakarmester) cigányzenekari együttesre. A sikerültebb magyar nótákat már kottában való megjelenésük előtt divatba hozták a cigányzenekarok, s egy időben a nótakiadványok címlapján a szerző neve és a kompozíció címe mellett ezt is szívesen feltüntették: „játssza Sárközi”, „játsszák a Patikárus testvérek” stb. A magyar nóta dallamának könnyen harmonizálhatónak kell lennie, sőt kívánnia kell a harmóniát. Ez a követelmény – amely a nóta eredeti közönségének ízlésében gyökerezik – tette szükségessé a dallamszerkesztésben az egyértelműen harmonizálható formulák, fordulatok, hangközök használatát. A könnyen harmonizálhatóság máig a legerősebb megkülönböztető jegye a magyar nótának a hasonló sorszerkezetű magyar népdaloktól. – A fél-háromnegyed századdal korábbi (18–19. sz.-forduló) verbunkos zene már nagyjából meghonosította azokat az idegen-Ny-európai elemeket, amelyek a magyar nótát zenei anyagában a népdaltól leginkább elválasztják: az európai műzenéből vett dallamfordulatok (mi-fa-so kezdet, la-so-ti-do vagy fa-mi-si-la záróformula stb.), nehezen énekelhető – mert nem tisztán dallami, hanem harmóniai gondolkodásban gyökerező – hangközök (kromatika, bővített kvart, szűkített kvint stb.), a magyar népdalétól idegen dallamszerkesztési elvek (szekund- vagy terc-szekvencia, emelkedő dallamvonal stb.). – A magyar nóta tipikus átmeneti, felemás műfaj: a szerzők többsége félművelt, zeneileg képzetlen, a tudatosan utánzott népdalok közül jobb esetben is csak az új stílusúakat ismerik; többségük az úri osztály tagjai közül került ki. Alkotásaik előbb törvényszerűen az úri osztály, a városiak körében váltak ismertté, majd a mezővárosi és falusi parasztpolgárság, a kispolgárság között s végül megszűrve, némileg átalakulva eljutnak a legszélesebb néprétegekhez. – Időrendben első magyar nóta-szerzőként Egressy Bénit (1814–1851) szokás emlegetni. Ő még olyan ambícióval komponálta dalait, mint aki a romantikus német (főleg Schubert nevével fémjelzett) dalköltészetnek magyar megfelelőjét igyekezett létrehozni. Néhány dala, ha nem is vált népivé, századunkban népszerű maradt. Csak egy részüket írta kész szövegre: Ez a világ amilyen nagy, A virágnak megtiltani nem lehet, Kisfurulyám szomorúfűz ága, Ereszkedik le a felhő (Petőfi), Télen nyáron pusztán az én lakásom (Tompa), Mi füstölög ott a síkon távolban (Gaál), Juhász a hegy oldalán (Erdélyi), Ne menj rózsám a tarlóra... Néhány dala – mint az Ej, haj magyar ember; Szomorúfűz hervadt lombja vagy a Klapka-induló (később: Fel, fel vitézek a csatára, Thaly verse) eredetileg hangszeres darabnak készült. – A nagyszámú 19. sz.-i nótaszerző közül három nagyobb név emelkedik ki: Simonffy Kálmán (1832–1889), Szentirmay Elemér (családi nevén Németh János, 1836–1908), Dankó Pista (1858–1903). Simonffy – polgári foglalkozása szerint ceglédi főjegyző, Pest megyei jegyző, az 1870-es évek elején ogy.-i képviselő – kevés zenei műveltségét autodidakta módon szerezte. Dalainak harmonizálását is mások (Ábrányi, Szénfy) végezték. Néhány dalának népi változata is keletkezett. Ilyenek: Szomorúfűz ága... (népdalvariánsa leginkább „Kinek van, kinek van kút az udvarába” kezdetű szöveggel), Hej az én szeretőm, ez a kicsi barna; Jaj, de magas, jaj, de magas ez a vendégfogadó; Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted. – Szentirmay nemcsak dallamokat, hanem szövegeket is írt; emellett novella- és népszínműírással is foglalkozott. Dalai legtöbbnyire népszínművekhez készültek (A falu rossza, Sárga csikó, Piros bugyelláris...). Leghíresebb dala a spanyol zeneszerző-hegedűművész, Sarasate által is felhasznált Csak egy szép lány van a világon. További legnépszerűbb dalai (mintegy 400 dal közül): Ucca, ucca, ég az ucca; A kisasszony Pozsonba; Debrecenbe kéne menni; Zsebkendőm négy sarka; Szálldogál a fecske... – Dankó Pista előtt már akadt cigányzenész, aki nótaszerzéssel próbálkozott (Boka, Patikárus, Rácz Pál stb.), de a cigányzenészek között ő az első és egyetlen, aki nótaszerzéssel történelmi nevet szerzett magának ugyanúgy, mint egy évszázaddal előbb a verbunkosszerző Bihari János. Dankó egyébként cigányprímásnak jelentéktelen volt. A kottaíráshoz, a magyar dilettáns nótaszerzők többségéhez hasonlóan, ő sem értett. Négyszáznál több dalából viszonylag nagyon sok népszerűvé vált. Ezek közül a legnevezetesebbek: Nem jó mindig minden este a fonóba eljárni; Szőke kislány, csitt, csitt, csitt; Eltörött a hegedűm; Hamis a rózsám; Egy cica, két cica...; Most van a nap lemenőbe; Írom a levelem Balog Máriának (Bakalevél); Gyenge violának... (Nagy Bercsényi Miklós...); Madár vígan dalolva lombos ágon (Lemondás); Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagy harangja; Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál; Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom; Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány... – A századfordulónak és a 20. sz. elejének nótaszerzői közül Dóczy József (1863–1913), Fráter Lóránd (1872–1930) és Balázs Árpád (1874–1941) a legjelentősebbek. Közülük az egyetlen Balázs Árpád volt, aki hivatali foglalkozása mellett (zilahi árvaszéki jegyző) a komoly zenét is hivatásos szinten művelte. Nevezetesebb nótái: Gyere velem akáclombos falumba; Valakinek muzsikálnak a faluban valahol; Ahogy én szeretek, nem szeret úgy senki; Befordultam a konyhára (Petőfi szövege); Fa leszek, ha fának vagy virága; Itthagyom a falutokat nemsokára; Két babonás szép szemednek stb. – Fráter Lóránd a nótaszerző dzsentri mintaképe. Katonai pályán indult el, de 32 éves korában – huszárkapitányként – nyugalomba vonult. Attól fogva a nótaszerzésnek élt; emellett hangversenykörutakra járt, ahol cigánybanda élén hegedülte és dalolta dalait: Száz szál gyertya...; Hívlak akkor is, ha nem jössz; Messze, messze Csíkországban; Oda van a virágos nyár; Ott, ahol a Maros vize messzi földön kanyarog; Tele van a város akácfavirággal... (Fráter Lóránd bátyja, Fráter Béla is nótaszerző volt; két dala vált közismertté: A fonóban szól a nóta; Szomorú a nyárfaerdő). – A századfordulói-huszadik századi triász dalai közül már csak Dóczy (polgári foglalkozása szerint kisebb állami hivatalnok) néhány dala terjedt el a népdalos paraszti társadalomban: Bakanóta (Jól van dolga a bakának); Magas a kaszárnya; Megáradt a patak, elmosta a partot; Nádfödeles kis házikóm...; Szeretőt keresek...; Édesanyám kösse fel a kendőt a fejére... – Elsősorban azok a magyar nóták folklorizálódtak, amelyek eleve „népdal-közelből” indultak: soknak szerzőjét ma már nem is lehet megállapítani (-Söprik a pápai utcát; -Kitették a holttestet az udvarra; -Szeretnék szántani; -Kerek ez a zsemlye; -Be van az én szűröm ujja kötve; -Végigmentem az ormódi temetőn; -Vörös bort ittam az este; -Zsindelyezik a kaszárnya tetejét; -Édesanyám, ha bejön Egerbe; -Hét csillagból áll a Göncöl szekere... stb.). Ezek közül némely magyar nóta dallamszerkezete s részben szövege is megtévesztésig hasonlít a népdalokéhoz (pl. -Zöldre van a rácsos kapu festve...); a népdalok és magyar nóták különválasztása máig folyik, bizonyára több meglepetésben lesz még részünk a jövőben. (Bartók Béla a nép körében ismert magyar nóták számát egy-két ezerre tette!) A kinyomozhatóbb eredetű magyar nóták nagyjából szerzőjük (vagy szerzőik) tehetségének arányában váltak népszerűekké, és maradtak fenn viszonylag huzamosabb ideig a szájhagyományban, így pl. Egressy–Petőfi, Simonffy–Szelestey, Simonffy–Thaly, Tóth–Mosonyi, Gaál–Thern, Szentirmay, Matók, Balász, Csajághy, Fráter, Rácz s a legnépszerűbb, Dankó Pista művei. Nótát – általában idősebb nótaszerző dilettánsok – ma is rengeteget írnak. Ennek ellenére a magyar nóta műfaja már századunk elején is a hanyatlás jeleit mutatta, napjainkra pedig végleg kiöregedett. – A magyar nóta, mely már a múlt században, főleg a népszínművek révén a parasztság között is tömegesen elterjedt, sokat ártott a nép hagyományos zenei ízlésének. Ugyanakkor az új stílusú magyar népdal kibontakozásához a legfőbb serkentő erő és forrás volt. (→ még: dal)Irod. Bartók Béla: Cigányzene? Magyar zene? (Ethn., 1931); Papp Viktor: A nóta (Bp., 1944); Kerényi György: Népies dalok (Bp., 1961); Kodály Zoltán: A magyar népzene (Vargyas Lajos példatárával, Bp., 1969); Sárosi Bálint: Cigányzene... (Bp., 1971).

 

 

 

 

 

http://www.dalmaciai-magyarok.hr/Magyar%20n%C3%B3ta.html

 

 

 

 

Dr. Kikli Tivadar Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete (oktatási,kulturális,egyéb), Helyben: (oktatási,kulturális,egyéb)

 

6726 Szeged , Tárogató utca 22/c.


képviselő: Dr. Majzik István elnök

képviselő: Dr. Majzik István elnök
A magyarnótaszerzők, zeneszerzők, szövegírók, énekesek, előadók, kutatók, gyűjtők és a magyarnótát szeretők összefogása, műsorok szervezése, hagyományok megőrzése, fiatal tehetségek támogatása, kották, könyvek kiadása, kapcsolatok kiépítése és bővítése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

– Az ének, a szívből jövő nótázás ajándék, amely összeköti az embereket. A magyar nóta olyan különös értékeket közvetít, amelyek bensőséges tartalmukkal, hangulatukkal gazdagabbá teszik az emberi szívet és segítenek megismerni életünket

network.hu

 

 

 

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

network.hu

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

network.hu

 

 


Van valami végtelenül csodálatos a zenében. A szavak is bámulatra méltóak, de a zene még náluk is csodálatosabb. Nem úgy hat a gondolatainkra, ahogyan a szavak teszik; egyenesen a szívünket és szellemünket szólítja meg, lelkünk legbelső magját és gyökerét. A zene megnyugtató és egyszerre felkavaró; nemes érzelmeket ébreszt; könnyekké olvaszt bennünket, nem is értjük miképp. Magában álló nyelvezet, a maga módján éppoly tökéletes, mint a szavak, a beszéd, és épp oly fenséges, épp oly áldott…”

CHARLES KINGSLEY

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4/4
C3

C3

 

Zölderdőben terem a mérges kígyó

En is csak azert ertek hozza ennyire,mert apukam is profi akarcsak a Peter es ezt magamba szivtam es hallom gyerekkorom ota.Tudom mi a jo es ki született erre a müfajra..
Ezek ketten megreformalnak ezt a müfajt rendesen es helyre is tennek a dolgok menetet.Adja a Jo Isten,h erre lehetösegük is legyen,mert nagyon sülyedöben van a hajo es a mostani vezetöseg sem azert van,h ez ujbol viragozzon.

A Laszlo Imret,Cselenyit,Kalmart,Kiraly Ernöt kell nagyon kiemelni,csak utanna jönne Pallo imre,Madaras,Hollay,Bojtor,Kelemen Lajos,Bokor,stb.
Kovacs Apollonianak kell a legnagyobb teret adni a nöi elöadok között,mert a legek-legje!!!!
Madarasz es Gaal a következö akikre nagyon nagy hangsulyt kell fektetni.
Csak ezek utan jöhetnek a többiek-mindegy,h Jakorol vagy akar mas elvonalbeliröl is beszelünk.Ez a sorrend es a müfaj megtestesitese.
De a többi elöadot is atbeszeljük.Aki ritkasagnak es nagyon nagy elismeresnek örvend opera enekes mivoltja ellenere az a Barabas Sari es a Melis.
A többi opera enekest,föleg a maiakat teljesen mellöznem,mert csak atrandulnak ide es nincs meg sem a ratermettseg,sem a hangszin,az erzelemröl meg ne is beszeljünk.Ezeket feltetlen szem elött kell tartanunk.
A nagy notaszerzökre is hangsulyt fektetnek feltetlenül.Vannak akik meg enekeltek is közülük,ezeket is szerepeltetnem feltetlenül.
A maiak közül is csak a ratermetteket es maximalisan ezt a müfajt megtestesitöket jelentettnem meg,mert itt mint tudott nem csak a hangkepzes es a hang tisztasaga a mervado,hanem sokkal fontosabb a temperamentum,a hangszin es maga a hangkepzes ötvözete.
Hat nem tul sokan vannak a fiatalok között,az is biztos sajnos.Nincs akkora valasztek,mint a 60-as-70-es 80-as evekben volt.
A ciganyzeneszekre is nagy hangsulyt fektetnek,mert nelkülük nem lenne a nota megszolaltatva es sokkal fontosabbak,mint az enekesek a müfajban.Ha ök nem lennenek akkor halna csak ki igazan ez a müfaj.






 

 

 

Vészjelzések a magyarnóta kúltúrájáról

 

Máté Ottilia kezdeményezésére 2011 március 8. A MAGYARNÓTA NAPJA

Az év jeles napjai között a magyarnóta is kikövetelte a magáét.

Feladataink egyike, , hogy ez a nap szakmai körökben és a köztudatban is elfogadott és ismert legyen.

Eddig nem sok utaló jelet lehet találni arra vonatkozóan, hogy az év jeles napjai között a magyarnótának is lenne napja.

Vajon hogy vagyunk képesek azzal együtt élni

Kell-e tenni valamit, és ha igen, akkor mit és hogyan?

Ezért ez alkalomból egy kis utazást teszünk a magyarnóta körül.

 

 

A magyarnóta és a kúltúra szétválaszthatatlanok. . Minden, ami meg van művelve az ember által, az a kultúra része. Hiszen a kultúra szó eredeti jelentése is ezt takarja: művelni.

Népművészetünk, irodalmi, zenei, képzőművészeti hagyományaink, épített örökségünk köteleznek minket a méltó folytatásra.

 

 

A magyarnóta ápolását sem pénzbeli vagy egyéb földies kitüntetésekért, rangokért kell vállalnunk. Természetességből és nemzetünk szeretetéből! Vannak köztünk olyanok, akik szívesen viselik magukon kitüntetéseiket, szobájuk falára okleveleket aggasztanak, de lelkük üres marad, mert nem nemzetért cselekedtek csupán önös érdekből.

A kultúra nemcsak tudást és műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is. A magyar kultúra továbbadását senki más nem végzi el csak mi magunk

 

 

Ez a lap azért jött létre, hogy azoknak a véleményét összegyűjtse, akik szerint IGEN kell valamit tenni.

Várom elsősorban azok véleményét, akik ugyanígy gondolkodnak, és képesek és készek is tenni valamit a helyzet változtatására

csak az visz eredményre, ha mindenki teszi a dolgát. Nem a pénzért, hanem Önmagáért, vagy valamely nemes cél érdekében. ha kultúrmisszióként fogja föl az ember, és nem valami pénzsóvár elképzeléseket dédelget álmaiban, az első számú hatalmi erő, ami meghatározhatja a politikát és a gazdaságot egyaránt. Mert ez kultúrmisszió. Keményen meg kell szenvedni érte.

 

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu