"Bort iszom én, kisangyalom, nem vizet

Mer ez a víz nem ad nékem jókedvet.

Ne haragudj, kisangyalom, ha látod,

hogy énnékem ez a jó bor megártott."

Számtalan titulus kerülhetne a nevem mellé, mert sok körülöttem levő dolog foglalkoztat. Akik ismernek, biztosan összekapcsolják nevemet a Tiszakürti Arborétummal és most már egyre gyakrabban a szőlővel, borral is. Mindkettő foglalkozást szinte örökségül kaptam és mindenképpen szeretném a következő generáció Tálasnak is átadni.

Nem igaz, hogy csak jó népdal és rossz magyarnóta létezik. Az viszont igaz, hogy az izlést alakító, az emberecskéket formáló bennfentesek között vannak jó tanítók és rossz pedagógusok. Ne higyjük azt, hogy primitiv, zenei elmaradottságot jelent, ha valaki szereti a magyarnótát. A rádiók, televiziók nézettségi indexében igen előkelő helyen áll ez a műfaj.

Úgy látszik azonban, hogy az illetékeseket ez a legkevésbé  sem zavarja. Ma Magyarországon, a Magyar Közszolgálati Rádióból a magyarnóta ki van tiltva,  a magyar Köztelevizió csak archivumból ad régi felvételeket.

Gazsó L. Ferenc tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettes részére

Stein Róbert tartalomszolgáltatási igazgató részére

Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Úr!

Tisztelt Igazgató Úr!

A magyar nótát és cigányzenét kedvelő magyar emberek milliós közönsége örömmel fogadta a Dankó rádió tavalyi indítását. Mint az megfigyelhető, a Dankó rádió zenei műsortartalma a korábbi mr7.hu internetes rádió zenei repertoárjára épül, amely repertoár főleg az elmúlt 30-40 évben létrejött felvételekből áll.

1% a DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesületnek

KEDVES MAGYARNÓTA KEDVELŐK

Megkérünk minden adófizető állampolgárt, hogy adója 1%-val támogassa

DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesületet

-..-

Az egyesület az "élőzene" ápolására, hagyományok őrzésére jött létre. Célunk a fiatalabb geberációval a magyar népi kultúra megismertetése, a hagyományok ápolása, megőrzése, értékeink továbbadása, népszerűsítése, melyet szívügyünként kezelünk.

 Bővebb információk:
E-mail: sulyikaroly64@gmail.com
Telefon: 06-20/457-7133

Tisztelt magyar nóta egyesületek, klubok, kedves magyar nótát szerető Barátaink!

2013

NÓTAOLIMPIA

 TAVASZI NÓTASZÓ

NÓTABARÁTOK  TALÁLKOZÓJA

A GYÖNGYÖSTARJÁNI KULTÚRHÁZBAN

2013. ÁPRILIS 20-ÁN

14. ÓRÁTÓL ISMERKEDÉS, BESZÉLGETÉS, KÖZÖS ÉNEKLÉS

17. ÓRÁTÓL NÓTAGÁLA A RÉSZTVEVŐ ÉNEKESEKKEL, CIGÁNYZENEKARI KÍSÉRETTEL

20. ÓRÁTÓL TÁNC, SZÓRAKOZÁS

BELÉPŐ: 1.500.-FT.

ÉRDEKLŐDNI GYÖNGYÖSI KISS ANNA SZERVEZŐNÉL LEHET: TEL: 06-30-4294422, E-MAIL: kissani@freemail.hu

Rudnyánszky Gyula: Cigány nóta című verse, ami csak Dankó halála után került elő a kéziratok közül:

„De szépen szól a hegedűd,
Aki hallja: sír, nevet.
Füstös cigány, tán szíved van
Ráfeszítve húr helyett?

A nótámban szegény szívem
Vergődését érezik,
Mely kacag a gyötrelemtől
És a kéjtől könnyezik.”

Juhász Gyula: Dankó Pistának

Magyar Héten a magyar cigánynak
Hadd hódoljon a magyar dalos,
Hadd maradjon emléked szívünkben
Könnyharmatos, virágillatos.

Fordítsunk egy kis  figyelmet Madarász Katalin szakmai és emberi életútjának felelevenítésére, és kívánjuk neki, hogy még hosszú ideig maradjon köztünk anyaként, nagymamaként, egész családja körében szeretetben, és hirdesse a magyarságnak dalaival az örök magyar népdal jellem- és emberformáló üzenetét.

1934. január 23-án, 79 évvel ezelőtt Túrkevén született a magyar népdalkultúrának történelmében páratlan hitelességű, tehetségű és jelentőségű előadója, Madarász Katalin.

Bognár Gyula zeneszerző és előadóművész  a  www.bognargyula.hu/nota.htm oldalon  ír a magyarnótáról.

A  MAGYARNÓTA

Zenetörténeti feljegyzések azt igazolják, hogy a XIX. század magyar zenei élete egyre jobban bekapcsolódott az európai zenei áramlatokba. Egyik jelentős forrás a verbunkos zene. A népies műdal ( a magyarnóta)az elnyomatás korszakaiban a nemzeti érzés táplálója, erősíti az ellenállás szellemét, egyben a társasági élet egyik jelentős kifejezője.

Csemer Géza Fejezetek a magyar cigányzene történetéből

A cigányzene útjai, úgy tűnik, kihalóban van: a társadalmi, művelődésbeli, ízlésbeli változások kiszorították. Ott tartunk, hogy már-már idegenforgalmi attrakciónak, múzeumi illusztrációnak számít. Ráadásul a magyarországi cigányság zöme nehéz időket él, s egyes rétegeinek kriminalitása az egész népcsoport megítélésére igen kedvezőtlenül hat. Az értékteremtő elődök példájának megismerése is segíthet a cigány fiatalságnak, hogy megtalálja helyét a társadalomban, ne a rosszat, hanem a jót kövesse.

Szászcsávási zenekar

Balról jobbra: Mezei "Bendős" Ferenc, Csányi Sándor "Cilika", Mezei Levente "Leves", Lunka Erzsi "Ikola", Jámbor István "Dumnezu", Jámbor Ferenc "Tocsila", Csányi Mátyás "Mutis", Mezei Ferenc "Csángáló"

"Tudni kell nekünk minden nótát, hisz járjuk a megannyi szomszéd falut is, s itt ennek a nótáját, ott meg amannak a nótáját kell tudni, nincs mese, el kell húzni mindenkinek a kedvencét, akár csak egyvalakié is az."

Mezei Ferenc, becenevén Csángáló

A Szászcsávási Zenekar magja a "Dumnezu" ragadványnevű Jámbor István prímás; testvére, Csányi Mátyás "Mutis" bőgős; és sógoruk, Mezei Ferenc "Csángáló", a kontrás által alkotott együttes.

Népzenei hagyomány

BODOR ANIKÓ

A makói monográfia népzenei része elsősorban azért vonzott, mert szűkebb népzenei pátriám kiterjesztését ígérte – magam is alföldi lévén. Sejtettem, hogy 2004-ben sok eredeti népzenét már nem találhatok Makón sem. Számítottam régebbi gyűjtésekre, de legnagyobb meglepetésemre Makón, a Makói árvíz és a Makói csárdás névadójának semmilyen érdemleges helybeli gyűjtése nem volt, kivéve a szegedi múzeumban Kardos István 200 dalra terjedő szöveggyűjteményét és a tőle tanult dalokból 14 dalt tartalmazó gyűjtést.

Kodály és a magyarnótaDátum:  2007-08-23 20:10:58

Részlet Sárosi Bálint előadásából:
[...] "Kodály azért is foglalkozott a csárdásokkal, mert tudta: sok népies dal származott hangszeres csárdásból. Kutatta a csárdásokban is, mint a népies dalokban, a 19. századi magyar közízlést, azon túl pedig - ahogy a falvak népének archaikus hagyományában is - építőköveket keresett és talált ahhoz a korszerű magyar kultúrához, melynek ugyancsak ő volt legszorgalmasabb és legeredményesebb építője.

Nemesmiliticsen lakik Tarr István nótaszerző, versíró, humorista, komponista, szövegíró, újságíró. Az ötvenhárom éves férfi családtalanul, magányosan él, 2000-től munkanélküli, földje nincs, géplakatos szakmájával nem tud elhelyezkedni, szociális segélyből tengetni napjait.

Western lassú mollban

Aki járt már legalább egy vidéki, sátras lagziban, vagy hallgatott már nótaszót a nagyszülei konyhájában, miközben főtt a vasárnapi húsleves, az tisztában van a magyarnóta mibenlétével. Nádasdy Ádám és lánya, Vilma magyarnóta-estjén a Pepita Oféliában Rostás Eni járt, amely épp olyan volt, mint egy ismeretterjesztő műsornak álcázott, ízes magyar csárdás.

Nádasdy Ádám már az ELTE ElméletiNyelvészet Szakának énekkarában bebizonyította, hogy nem ijed meg egy kis nótázástól.