MAGYARNÓTA: Népzenei hagyomány

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 369 fő
  • Képek - 1020 db
  • Videók - 3524 db
  • Blogbejegyzések - 265 db
  • Fórumtémák - 9 db
  • Linkek - 222 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 369 fő
  • Képek - 1020 db
  • Videók - 3524 db
  • Blogbejegyzések - 265 db
  • Fórumtémák - 9 db
  • Linkek - 222 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 369 fő
  • Képek - 1020 db
  • Videók - 3524 db
  • Blogbejegyzések - 265 db
  • Fórumtémák - 9 db
  • Linkek - 222 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA k

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 369 fő
  • Képek - 1020 db
  • Videók - 3524 db
  • Blogbejegyzések - 265 db
  • Fórumtémák - 9 db
  • Linkek - 222 db

Üdvözlettel,
Molnár Magdolna
M A G Y A R N Ó T A S Z E R Z Ő K - Szövegírók és zeneszerzők - KLUBJA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Népzenei hagyomány

BODOR ANIKÓ

 

A makói monográfia népzenei része elsősorban azért vonzott, mert szűkebb népzenei pátriám kiterjesztését ígérte – magam is alföldi lévén. Sejtettem, hogy 2004-ben sok eredeti népzenét már nem találhatok Makón sem. Számítottam régebbi gyűjtésekre, de legnagyobb meglepetésemre Makón, a Makói árvíz és a Makói csárdás névadójának semmilyen érdemleges helybeli gyűjtése nem volt, kivéve a szegedi múzeumban Kardos István 200 dalra terjedő szöveggyűjteményét és a tőle tanult dalokból 14 dalt tartalmazó gyűjtést. Ennek legalább dallamait is lekottázták, ha csupán ritmus- és szolmizációs jelekkel is. A helybeli Szabó Jenő betlehemes játékokból és gyermekjátékból gyűjtött értékes adatokat.

1 ezek dallamait maga énekelte szalagra, és volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Kálmány Lajos gyűjteményeiben csupán 2 adat fordul elő Makóról.

2 Az MTA Zenetudományi Intézete Népzenei Osztályán a számítógépben leltározott Népdalkatalógusban mindössze egy népies műdalra bukkantam.

3 Ilyen gyengén csordogáló forrásanyag mellett a népzenei vizsgálódásokat az  egykori Csanád megyére is ki kellett terjeszteni, különösen a Makó vonzáskörébe tartozó településekre.  Egyhetes földerítő gyűjtés alatt mintegy 7 órányi anyag került szalagra 2004 januárjában. A népzene ennek csak igen szerény részét teszi ki. Májusban még egyszer voltam Makón gyermekjátékokat gyűjteni, így a fölvételek száma 8 órányi anyagra szaporodott. A helybeli anyag megszerzéséért és a gyűjtések megszervezéséért köszönettel tartozom a makói múzeum munkatársainak, elsősorban dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgatónak, de Szűcsné Tóth Erzsébetnek is, aki a májusi gyermekjáték-gyűjtést nagynénjénél megszervezte. Több mint 26 makóitól kérdezősködtem, és ők legjobb tudásuk szerint készségesen válaszoltak, miközben szívélyes vendéglátásban részesítettek. A dalmennyiség tetemes részét az idősek otthonában  szolgáltatták. Az eredményekért és az együttlétek kedves emlékeiért hálás vagyok mindegyik „adatközlőmnek”. A kellemes és tanulságos beszélgetések folyamán kialakult közvetlen kapcsolatok kárpótoltak a viszonylag sovány népzenei anyagért, amelyet szalagra vehettem. Természetesen, ilyen rövid idő alatt nem is lehet egy-egy település népzenéjét méltányosan megítélni.

A saját, és a már meglévő gyűjtésekkel együtt a makói dallamanyag vagy dallammal kapcsolatos adat Kálmány dallam nélkül közölt két szövegével együtt kb. 200-at számlál.

A hajdani Csanád megyéből 105 gépi fölvételre vagy kottás helyszíni gyűjtésre bukkantam a Zenetudományi Intézet Népzenei Osztályának népdalkatalógusában. Ebben nem szerepelnek még az új stílusú dallamok; ezekkel együtt a mennyiség minden bizonnyal, jóval nagyobb lenne. Közülük 46 apátfalvi. Apátfalva népzenei anyagát ezúttal célszerűbb volt figyelmen kívül hagyni. Ez a település a 20. század elejéig néprajzi szigetet alkotott, és gazdag hagyományanyagot őrzött meg. Önálló földolgozása készül. {1046}

Belehallgathattam a szegedi múzeum fonográfhengereinek másolataiba is. Kálmány Lajos gyűjteményeiben szintén szép számmal akadnak a népi líra különböző műfajaiba tartozó szövegek. Sajnos, dallam nélkül. Ez alól – eddigi tudomásunk szerint – csupán egyetlen a kivétel, A szeretet próbája balladatípus, melyet Kálmány dallamostul küldött be közlésre az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn I. számába 1887-ben.

4 Makó vonzáskörébe és a hajdani Csanád megyéhez tartozó további településekben

5  előkerült hangzó fölvételek, helyszíni lejegyzések vagy kotta nélküli szövegek gyűjtői első sorban Kálmány Lajos, de megfordultak itt 1906 és 1982 között Vikár Béla, Bartók Béla, Péczely Attila, Szeghy Endre, Bartók János, Paulovics Géza, Víg Rudolf, Farkas Ilona.

Csanádpalotán, ahol Kálmány plébánoskodott, 1910-ben Vikár Béla vett föl 9 dalt fonográfra. Főként a karácsonyi ünnepkör dalait. Néhányukat több kiadványban is közzétették Csanádpalotán 1971-ben is készítettek fölvételeket. Kiszomborban az 1940-es évek elején Szeghy Endre gyűjtött, 1943-tól fonográffal. Kiszomborból 24 dallamról számol be, de ezekből csak 15-höz sikerült hozzáférnem: 10 dalhoz a szegedi hengerek CD-másolatain Budapesten, további 5-höz pedig a legújabban kiadott dalosfüzetéből.

Földeákon 1941 és 1960 között Péczely Attila fordult meg. Egy-két régi stílusú pásztordalon kívül egy siratóparódiát is gyűjtött itt.

Csanádapáca anyagának mennyiségével és minőségével tűnik ki. Kálmány 90 különféle alkalomhoz kötött és alkalomhoz nem kötött dalt közöl. Bartók is gyűjtött innen két új stílusú dalt. Farkas Ilona és Paulovics Géza is készített 1954-ben és 1965-ben helyszíni lejegyzéseket és gépi fölvételeket.

Kálmány gyűjtéseiben mennyiségével kiemelkedik még Battonya és Magyarbánhegyes. Battonyáról 6 kottás dalról is van adat a Népdalkatalógusban. Dombegyházon Bartók János járt 1962-ben. Végegyházán főként cigányoktól gyűjtöttek, de van közöttük néhány magyar adat is. Itt 1961 és 1982 között Víg Rudolf, Paulovics Géza és Kovalcsik Katalin fordult meg.

A Kálmány gyűjtéseinek nyomában végzett későbbi kutatások számos balladát és rabéneket hoztak elő dallammal együtt az észak-bánsági falvakból (hajdani Torontál megyéből). Nem lehetetlen, hogy ebből a hajdani örökségből a Makó környéki kisebb települések és falvak még ma is őriznek valamennyit.

A földerített anyag segítségével állt össze a példatár, amelyet ízelítőül mellékelünk. Természetesen Makóról és szűkebb környékéről mutatunk be legtöbbet. Közeli változatokat összevonva (9. példa) távolabbi helyekről is bemutatunk. Szövegegyezések esetén a szöveget mellékeljük. A Makóra vonatkozó népzenei híradások népi változataival kivételt teszünk, így pl., A makói árvíz nótáját Tápéról mutatjuk be (10a példa), a Makói csárdás {1047} harmadik, ugrós dallamát Hódmezővásárhelyről (8. példa). Kálmány egyetlen eddig előkerült kottás balladája gyűjtési helyéül Meződombegyházát (Magyardombegyháza régebbi neve) nevezte meg (11. példa).

A kottás mellékletek zenei rendben sorakoznak. Kötetlen szerkezetű, ütempáros gyermekdalok kezdik a sort (1– 3. példa), majd folytatják az ereszkedő dallamok (4–9. példa), ez után népzenénk jövevényrétege következik (10–14. példa), végül két új stílusú dal zárja a sort (15–16. példa). Az írott forrásból származó dalszövegeket a forrás írásmódja szerint mellékeljük. Az újabb felvételek tájnyelve már nem következetes. Ezeket iparkodunk a Makóra jellemző nyelvjárásban visszaadni.

 

Alkalomhoz kötött dalok

Az alkalomhoz kötött dalok az emberélet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez kapcsolódnak.

Az  emberélet   fordulóihoz  kapcsolódó dalanyagból a  gyermekjátékok és a lakodalom dalai dokumentálhatók leggazdagabban.

A kötetlen szerkezetű gyermekdalok népzenénk legősibb rétegébe tartoznak. Két ütemes egységekből, ütempárokból építkeznek, így nem csak rendeltetésben, hanem szerkezetben is elkülönülnek a magyar népzene zömmel strofikus dalaitól. Hangkészletük legtöbbször dúr-hexachord (2–3. példa), de ennél kevesebb is lehet, vagy kiterjedhet az oktávig is. Az ütempárok sok esetben csak deklamálásra vagy hanglejtésre szolgálnak keretül (1. példa). Ebből a műfajból elég gazdag anyag gyűlt össze: Szabó Jenő gyűjteményével együtt összesen mintegy 80 db. Akad közöttük strofikus dallam is, leginkább idegen jellegű népies műdalok óvodai használatra alakított szöveggel, mint pl., a Beültettem kis kertemet a tavasszal, Körben áll egy kislányka, Megy a gyűrű vándorútra, Szeged város szép helyen van stb. kezdetűek. Ezek 30-50 éve az óvónők kedvenc tandalai voltak. Bármennyire is népszerűek, a közhasználatban csak keveset, vagy nem is variálódnak, ez pedig az élő néphagyományra nem jellemző.

Sok a töredékes változat, mert az idősebb énekesek „készületlennek” érezték magukat, nem emlékeztek már pontosan. Csoportos kérdezősködés után egyidejűleg több változat foszlányaira is emlékeztek, ami a gyermekjátékoknál nem is csoda, hiszen az egyik fő ismertetőjegyük a rögtönzés és a nagyfokú változékonyság. Ugyanakkor tapasztalható egy bizonyos fajta elszegényedés, uniformizálódás is. Az énekesek java része „gyakorló nagymama”, aki saját gyermekkori dalai helyett az unokák óvodában tanult, tandallá merevedett, erősen lerövidült változataira emlékezik. Amikor a Kék paradicsom, liliom kezdetű játékdalt kérdeztem, egyik nagymama a Piros volt a paradicsom, nem sárga kezdetű divatos műcigánytáncra asszociált. Erre virgonckodtak jókedvükben a kis unokával.

A pusztulás félreismerhetetlen jelei ellenére is megállapítható, hogy a hagyománynak ez a része még mindig valamelyest él. Kálmány gyűjtéseivel összevetve, még a folytonosság is megfigyelhető benne.

Ezekből a játékokból mutatunk be egy-egy kiszámolót, hintáztatót és párválasztó körjátékot (1–3. példa)

A lakodalmas szokásokról elég teljes körkép rajzolódott ki két makói vőfély elmondása alapján. Mindkettő kiválóan érti mesterségét. Jáksó Ferenc (78) hajdanán volt vőfély, másikuk, Baranyi Csaba (36) ma is az. Számos vőfélyrigmusuk került szalagra.

A lakodalmak dallamanyaga köztudottan igen vegyes. A makói lakodalmasokról megállapítható, hogy szertartásos mozzanataikban következetesen magyar nóták és népies mű­dalok hangzanak el. A szertartások dalai voltaképpen elmondják, mi is történik abban a rituális mozzanatban, amelyekhez kapcsolódnak. Így régi szertartásos funkcióban alkalmas szövegű műdalok, nóták fordulnak elő. Az újasszony-bemutató kötelező velejárója az Asszony lesz a lányból, a bimbóból rózsa kezdetű magyar nóta. Az újasszonytáncot pedig az Ezt a kerek erdőt járom én kezdetű népies műdalra járják („ha tudja a zenekar”). Öt-öt egybehangzó adat állítja mindkét nóta szertartásos szerepét. Dallamukat mellőzzük részint {1048} helyszűke miatt, részint, mert közismertek, részint, mert a nóták műfaja nem tartozik a népzenei vizsgálatok tárgykörébe.

1. Asszony lett a lányból, a bimbóból rózsa, Sok-sok édes percből sok-sok boldog óra. Órákból a napok, napokból az évek, Fekete hajadból lassan hófehér lesz, lassan hófehér lesz.   2. Meg nem állíthatjuk az idő múlását, Késő őszidőben virág hervadását. Az idő elmúlik, a levél lehullhat, (De jöhet a tél is, a virág lehullhat) Csak a mi szerelmünk soha el nem múlhat, soha el nem múlhat.15

A dalszövegnek eseményt elmondó fontosságát tanúsítja az is, mennyire érzékenyen reagáltak, amikor jómagam Asszony lesz a lányból kezdettel említettem a dalt (a versszak végének tartalmával ez az igeidő rímel). Azonnal kijavítottak, hogy nem lesz, hanem lett a helyes, hiszen akkor már asszonynak öltözve jelenik meg. Az újasszony-tánc csárdásának szövege:

1. Ezt a kerek erdőt járom én, Ezt a barna kislányt várom én. Ez a barna kislány viola, Én vagyok a vigasztalója.   2. Elvágtam az ujjam, jaj, de fáj, Fügefalevelet raktam rá. Fügefa levele harmatos, Kicsi a galambom, de csinos.16 (Dallamának több versszaka is ismeretes.)

Népies műdalok szerepelnek, mint szertartásos mozzanatok kísérői, mikor a nászmenet a menyasszonyért a lányos házhoz érkezik (Nyisd ki, babám, az ajtót),17mikor az ifjú pár visszaérkezik a násznép közé a fényképésztől (Gyere ki, te örömanya, nézd meg, mit hoztunk),mikor a szakácsok az esti lakoma folyamán konyhafölszereléssel megjelennek és fölvonulnak a vigadozó násznép között (Favilla, fakanál, fatányér). Skót dallamot muzsikál a zenekar a gyertyafénykeringőre.

A lakodalmi szertartások iránti igény újabban mintha reneszánszát élné. A gyertafénykeringő a hajdani szertartásos gyertyás táncok szerepét tölti be. Ezt a menyasszony tiszteletére az előtt járják, mielőtt átöltöztetik menyecskének.

A lakodalom olyan zenés vigassági alkalom, amelyben a különböző korosztályok közösen vesznek részt, mindenkinek meg van benne a maga szerepe és ideje. Legalábbis sokáig így volt. Itt az öregeknek is lehetett táncolni. Baranyi Csaba elmondása szerint a mai {1049} lakodalmakban járt táncok jobbára friss csárdások. Ezek dallamai általában a cigányos, esztamos-kíséretű20 friss tempók (pl. Főztem neked szárazbabot eleget).21 A lassú csárdás nem annyira használatos, de előfordul. (Pl. Ennek a szép barna lánynak dombon van a háza, Mi mi mi mi mi mi mi, mi mi mi mi mi mi mi, mi mozog a zöld leveles bokorban, Országúton hosszú a jegenyesor, hosszú a jegenyesor hazáig, Vörös bort ittam az este, angyalom, ragogó csillagom).22 Emelkedett hangulatban kerül sor a vonatozásra, azaz lánctáncra. Ennek dallamai a Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára, majd a Debrecenbe kéne menni.23 Az olájos-ra (Az olájok, az olájok facipőbe járnak),24a hajdani alföldi ugrós kanásztánc legszívósabban fennmaradt dallamára még sokan emlékeznek egy-egy versszak erejéig vagy csak töredékesen. Táncolnak is rá, bár nem derült ki, mit. A csárdásokon kívül járnak még mindenféle nyugati társastáncokat is (tangót, keringőt, stb.).

A hallgató nóta (asztali mulató) kizárólag az idősebbek műfaja. Csak éjfél után kerítenek rá sort. „Van, amikor odaintik a szaxofonost, mert ugye, már hegedű sincs, csak a szaxofonost tudja odainteni. És akkó: Húzd el neköm azt, hogy! A szaxofonba beledobnak valami pénzt.” (Pl.: Darumadár fenn az égen haza felé szálldogál,25 Az én jó apámnál nincs jobb a világon, Kinek van, kinek nincs kút az udvarába26 stb.). A hallgató nótának „a fiatalabb vendégsereg igenis ellensége.”

Az idősebbek mulatási és táncolási lehetőségeit háttérbe szorítja a fiatalok viháncolási igénye, amelyre a cigányos szolgáltatja a zenét. Ebben a műfajban a különféle táncok jellege összemosódik egyetlen gyors esztam-má, mindegyik friss tempó karakter nélküli ugrálássá egységesül.

A mai lakodalmi zenekarok szintetizátorból, 1-2 szaxofonból és énekesből állnak. Néha kíséretnek basszusgitár is belép, akusztikus dobok is lehetnek. Szólógitár is van néha. Gyakori, hogy „egy zenész több hangszeren is játszik: szintetizátor, nyakában lóg a szaxofon, és énekel is”. A hangszereket áram vagy külön mikrofon erősíti. A vőfély is mikrofont használ. „Minek rekedjek el? A messzebb ülő vendég nem hallja, és nem fog odafigyelni.”

Az emberélet fordulóihoz kapcsolódó énekes szokások közül a halálhoz fűződőkből már semmit sem találtam. Ezek a szokások, mióta ravatalozóból temetnek, ahová a temetés előtt néhány órával viszik ki a halottat, nagyon leegyszerűsödtek, elszegényesedtek. Virrasztás nem is lehetséges. A vallásos halottas énekekről a reformátusok körében nem sikerült adatot találnom. A katolikusok szokása – állították a megkérdezettek. Siratónak már nyoma sincs. Egyetlen siratóparódiáról tudunk: Földeákon Péczely Attila gyűjtötte 1960-ban.27 Ez viszont nem a halálhoz tartozó műfaj, csupán ennek énekes szokásait parodizálja.

Az  e s z t e n d ő   j e l e s   n a p j a i h o z  kapcsolódó énekes népszokások közül leggazdagabb a karácsonyi ünnepkör, ebben is a betlehemezés.

A betlehemezésnek nagy hagyománya volt Makón is. Egyik makói újság 1925-ben arról panaszkodik, hogy fogynak a betlehemesek, pedig ekkor még 62 csoport járta a várost!28 A makói betlehemes érdekessége, hogy bizonyos részletei és rigmusai közeli rokonságban vannak a hajdani Torontál megyében gyűjtött magyarmajdányi és hódegyházi betlehemes játékokkal.29 Ezekben kevés a bibliai mozzanat, a pásztorok bemutatkozása és az őket dicsérő versek dominálnak, így valamelyest ritkább játékok. „Ezök nem subások vótak. Nem {1050} feküttek lë alunni, mint a subások. Csak énekőtek. Gyócs ing, az a lajbi vót rajtuk, csizma, gyócs gatya, osz’ hozták a templomot. Csak annyi vót, hogy a papnak kargya vót...”30 Kálmány gyűjtéseiben nem találtunk hasonlót. Szabó Jenő makói betlehemes rekonstrukciója tartalmazza a betlehemes játékoknak mind „klasszikus”, mind „rendhagyó” fajtáit. Nem egységes játék, hanem több fajta elemből áll. „Több évig eltartott, mire összegyűjthettem, fölkereshettem olyan idős embereket, akik valaha jártak betlehemezni, és emlékeztek egy-egy mondókára, vagy részletekre. Így sikerült összefoglalni, leírni, és az utókorra hagynom” – nyilatkozott Szabó Jenő. Betlehemes játékaiban 12 dalt találunk. Ezeken kívül másoktól még 8 hasonló vagy megegyező betlehemes dalt és dallam nélküli rigmust sikerült fölgyűjteni. Zömük átmeneti szerkezet ütempár és strófa között. Java részük a barokk iskoladrámák dúr dallamosságával él, ahogy ez más betlehemesek dalbetétjeiben is lenni szokott (pl. Mennyből az angyal vagy a Pálóczitól is Pápista karácsony címmel följegyzett Pásztorok, keljünk fel). Népies műdalok is találhatók bennük, akár szövegrészletekben, akár teljességükben. Szavalhatják is, vagy énekelhetik (pl. Pántlikás kalapom fújdogálja a szél).31 Tekintettel pásztorságot kihangsúlyozó jellegére, nem meglepő, hogy ebben a közegben egy régi stílusú dallam is fölbukkan, hiszen régi dalaink nagy részét éppen a pásztordalok őrzik (7. példa).

Vikár Béla Csanádpalotán gyűjtött karácsonyi énekeket, és háromkirályok-játékot. Kettőt a Magyar Népzene Tára közöl,32 egy karácsonyi éneket pedig mi is mellékelünk (13. példa). A karácsonyi énekekből nem egyet dalbetétként is használtak betlehem- vagy háromkirályokjárásban.

István és János névnapköszöntői (Szent István első vértanú és Szent János apostol ünnepe) szintén a karácsonyi ünnepkörbe tartoznak. A makói betlehemes játéknak ez a köszöntő a zárórésze (12. példa). Kodály Nagyszalontai köszöntőjének változata.33

A téli jeles napi szokások közül az aprószenteki „orodicsolás” vagy „ódaricsolás”, valamint a Luca-napi „tyúk-varázslók” élnek még valamelyest az emlékezetben, de ezek nem énekes népszokások.

A tavaszi énekes népszokásokról ma már csak Kálmány gyűjtései tudósítanak Csanádapácáról és Pécskáról: Gergelyjárásról és pünkösdölőről.34 Tekintettel a szegedi pünkösdölők virágzó hagyományára és a vele rokon északbácskai-bánsági szokásokra, Makón is reméltük legalább nyomait. Török Sámuelnénak (80), amikor a pünkösdölés szokásairól érdeklődtem, A pünkösdi rózsa kihajlott az útra kezdetű párválasztó körjáték jutott eszébe (3. példa). Sem a dalra, sem a szokásra már nem emlékezett. „Ha tudom, mi érdekli, jobban elkészülök” – mentegetődzött. A képzettársítás valamelyest rendjén való is, mert a pünkösdölők dalai ütempáros szerkezetűek, és párválasztó körjáték is van bennük. Ennyiben megegyeznek. Hasonló képzettársítások fordulnak elő az észak-bácskai Zentán is, ahol az 1950-es évekig a kislányok pünkösdköszöntése még eleven szokás volt. Legtöbb megkérdezettnek azonban a Piros pünkösd napján imádkoztam érted kezdetű ismert magyar nóta jutott eszébe.

Alkalmakhoz csak félig kötött műfajt alkotnak a koldusparódiák, disznótoros kántálók és ivónóták. Ez utóbbiaknak nem akadtam énekes képviselőire. Csanádapácán Kálmány és {1051} Paulovics Géza gyűjtött ivónótát.35 Koldusparódiát dallammal csak egyet sikerült szalagra venni (14. példa).

 

Alkalomhoz nem kötött dalok

Népzenénk másik nagy csoportját képviselik az alkalmakhoz nem kötött dalok. Ezek szövegműfajuk szerint balladák és lírai dalok. Balladákat Kálmány gyűjtött szép számmal a hajdani Csanád megyében. Középkoriakat is, mint pl. a Három árva, A nászmenetben haldokló menyasszony, a Szégyenbe esett lány, a Halálra táncoltatott lány és a Hitetlen férj – hogy csak néhányat említsünk.36 Külön figyelmet érdemel a vígballadák közül a szintén középkori eredetű, A szeretet próbája. Két Csanád megyei változatát ismerjük.37 Egyiküket Kálmány dallammal együtt küldte be az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn tudományos folyóirat szerkesztőségébe, így különösen becses érték számunkra (11. példa). Dallama népzenénk jövevény rétegébe tartozik.

Az újabb balladák közül Péczely Attila jóvoltából került elő Földeákról A betyár utazólevele balladatípus két közeli változatban is, régi stílusú alföldi parlandóink legelterjedtebbikén (4. példa).

Makón egyetlen betyárballadát találtam, ezt is mint mulató-táncnótát, félnépi dallamon (Lova lába megbotlott egy gödörbe).38 Kálmány is gyűjtött Makón egy rabéneket, Marsi nótáját.39 A betyárballadák formulás elemei mellett Petőfi dala (3–4. vsz.) és egy rabballada tipikus szerkezete formálódik össze. A szöveg felező tizenkettes sorú alexandrinus vers. Dallamának elképzelhető akármelyik tizenkettes dallam (még históriás ének is), de a legvalószínűbb, hogy Allaga Géza szerzeményére40 énekelték, mint leggyakrabban Petőfi versének népi változatait is.

„Betyárdalnak” minősítették a makóiak az egyik régi stílusú táncdallamot is, melyhez betyár vonatkozású strófák is társulnak (6. példa).

Végül, nem ballada ugyan, de epikus jellegénél fogva itt említhető A makói árvíz nótája, Gilitze István makói népi verselő szerzeménye és kiadványa 1821-ből (10a. példa).41 Népi változata dallammal 1951-ben Tápéról került elő. A hosszú eredetihez képest a népi változat csak 7 versszakos, és viszonylag híven emlékszik az eredetire, bár adataiban téves. A több kottás kiadványban megjelent dallamról későbbi fölvétel is készült 1955-ben, ez lemezen is, CD-n is hallható.42

A lírai dalok népes csoportját 6 dal képviseli mellékletünkben (5, 6, 8, 9, 15, 16. példa).

Kötetlen (parlando-rubato) és kötött ritmusú (giusto) fölosztás szempontjából, a makói anyagban a kötött ritmusok, feszes tempók (giustók) vannak túlsúlyban. A régi stílusú parlando-rubatók helyét a magyar nóták (hallgatók) foglalták el.

A magyar népzenét d a l l a m s t í l u s o k szerint is csoportosíthatjuk. Ez az eredet és kor szerinti fölosztás kínálja a kutatás számára azokat a tanulságokat, melyek a dallamokból vonhatók le. Népzenénk dallamállományát két nagy csoportra oszthatjuk kötetlen és kötött {1052} szerkezetűekre. Kötetlen szerkezetűek az ütempáros gyermekdalok (1–3. példa) és a szokásdalok egy része, továbbá a recitáló siratók (ilyen példánk nincs). Kötött szerkezetűek népzenénk döntő többségét kitevő strófikus dalaink (4–16. példa). A strófák zömmel négysorosak (4, 6, 8–12, 15–16. példa), de akadhat köztük két-háromsoros (5, 7, 14. példa) vagy négynél több is.

Strófikus dalainkban három fő réteg különül el egymástól: régi stílus, új stílus és egy történeti, jövevény réteg, amely a huzamos használatban népzenénk törzsrétegébe illeszkedett. A régi stílus (Bartók fölosztásában A osztály), mai ismereteink szerint nagyjából ótörök ötfokú ereszkedő (gyakran kvintváltó) és ugor ereszkedő diatónikus dallamállományra oszlik. Az ótörök ötfokúakat példázza a földeáki parlando betyárballada (4. példa). A jellemző alföldi régi stílusú parlandókból Csanádapácán került elő még pár példa.43 A régi stílusú giustókból valamennyivel több van (5–7. példa). Az ugor ereszkedő képződményeket szokás még sirató stílusnak is nevezni, mivel ezek a formák az ugor eredetű siratók dallamformálási sablonjaiból alakultak. Parlandóban is, giustóban is találunk rájuk példát. A Makói csárdás harmadik, ugrós dallama, azaz ennek Hódmezővásárhelyen gyűjtött változata ezt a stílust képviseli (8. példa). A Makói csárdás közkedvelt dallamok egyszerű zongoraletétjének egybeszerkesztéséből keletkezett, és 1850 táján több zeneműkiadónál is megjelent. Egy lassú és egy gyors részből áll. A gyors rész maga is két külön dallamra tagolódik, egy dudanótára és egy ugrósra. A két dallam, mint fűzér, a zongoraletétekkel kb. egyidejűleg bukkan föl gyűjteményekben és népszínművek dalbetétjeként.44 Népszerűségük Brahmsot és Lisztet sem hagyta érintetlenül. Brahms csak a gyors részt, Liszt a lassút is földolgozta.45 Kodály Kállai kettős című művében pedig Kállai kettős frisse megjelöléssel találkozunk a Makói csárdás gyors részének ugrós dallamával.46 A vásárhelyi ugrós (8. példa) másik rokona, a talán máig népszerű ugoros siratós ugrós dallam Két ujja van két ujja van a ködmönnek, vagy Én vagyok az, én vagyok az, aki nem jó kezdettel ismeretes. Makói gyűjtésem alkalmával nem került elő, de Csanádapácáról és Végegyházáról van róla adat.47

Népzenénk jövevény rétege (Bartók fölosztásában C osztály) sok kis stílust ölel föl. A dúr kvintváltók csoportja jelentős helyet foglal el benne. Egyik típusuknak Makóról is, Csanádapácáról is ismerjük változatát (9. példa).

A makói vonatkozású jövevény dalanyag legfigyelemreméltóbb képviselője kétségkívül a Tápéról előkerült A makói árvíz históriájának dallama (10a példa). Ez a  siratók zenei világát idézi, ugyanakkor rokona Tinódi Szegedi veszedelem című históriás énekének is (10b példa). Tinódi minden bizonnyal a sirató stílus ismeretében alkotta saját szerzeményét. Ide kívánkozik még egy Arany János följegyezte dallam is, melyet Gyöngyösi István versével énekeltek (10c példa). Ennek szövegváltozatát Kálmány is fölgyűjtötte Mezőhegyesen, mégpedig egy 1824-ből származó sárospataki diákgyűjteményben is megtalálható följegyzéssel egyező alakban.48 Dallamáról Arany így vélekedett: „[...] régi dallam [...], mely Gyöngyösi szövegére alkalmazva, hihetően ama korból ered, midőn még nálunk az epicai költeményt éneklették, mire kevéssé változatos, inkább recitativ jellemmel bíró melódiája is {1053} mutatni látszik.”49 A dallamok igen változékonyak, inkább szövegmondásra való hangkészletet fejtenek ki, mint dallamot. „Ez a formula is a 16. századi »história«-énekesek, rajtuk keresztül a középkori epikus énekmondók hagyatéka lehet.”50 Minden jel arra utal, hogy ez a dallamfajta a dél-alföldi hagyományban mély gyökereket vert. Tápén a menyasszony-búcsúztatót is erre énekelték.51

A históriás dallam hatszótagos rokona A szeretet próbája balladának Kálmánytól mellékelt változata is (11. példa).52 Ez is régi eredetű, sokféle szerepkörben, sokféle népnél fordul elő. Lehetséges, hogy a hagyományos használatban motívumaik hatottak is egymásra, mert a fölfölé ívelő hármashangzat-indítás mindkét dallamfajtában szembeötlő.

Népzenénk jövevény rétegét képviseli még példáink között a névnapköszöntő, a karácsonyi ének és a koldusének-paródia (12–14. példa).

Az új stílus (Bartók fölosztásában B osztály) zenefolklórunk legfiatalabb rétege, a megváltozott társadalmi körülmények új tartalmi kifejezője. Divatja az 1880-as években robbant ki, egy időben a kétlépéses lassú csárdás születésével. Népzenénk életerejének utolsó föllángolását példázza, amikor még képes volt közösségileg újat alkotni, sajátosat létrehozni, mintegy válaszul az elharapódzó műdaldivatok sablonjaira. A még élő hagyományban az új stílus uralkodik.53 Általában táncra is (lassú csárdás) alkalmas tempo giustók; szerkezetük visszatérő: az első és utolsó dallamsoruk azonos. Elterjedésük általános, szinte az egész magyar nyelvterületen ismeretesek. Közülük kettőt mutatunk be (15–16. példa).

Makó régebbi dalairól, A makói árvíz nótáján és a Makói csárdáson kívül, csurran-csöppen még néhány híradás. Kassai Vidor, a híres színész 1848-i gyermekkori élményeiben akkor divatos három dallamot is idéz. Valamennyi népies műdal. Egyikük a később Kossuth Lajos azt üzente szövegkezdettel híressé vált szabadságharcdalunk. Erdei Ferenc a nagyanyja énekelte dalocskában Bartók Medvetáncára ismert rá.54 Konkrét dallamokról ennél több adatunk nincs is. Felletár Béla55 révén tudunk azonban híres makói cigányzenészekről, sőt dinasztiákról, akik tökélyre vitték a népies műdalok polgári kultúráját. A népies műdalokban „a népkultúrából már kinőtt, de a magaskultúráig még el nem jutott átmeneti embertípus”, „a kor átlag-magyarja önmagára ismert, önmagát szerette bennök.”– ahogyan Kodály mondja:56Ez a zenei anyag, habár nem bizonyult szilárd alapnak a zenei magaskultúra kiépítésére, alkalmas volt a hazafias érzelmek hordozására a nemzeti elnyomás idején. Máig erkölcsi-érzelmi értékeket képvisel.

A cigányzenészek meghatározó szerepe a zenei közéletben ma is ismeretes tény. Csindó Béla (81), Puskás Ferenc (64) és Széll Imre (76) szerint: „Makónak volt egy elég nagy létszámú cigányközössége. Nagy része zenész cigány volt. Úgynevezett úri cigányok. Fátyol, Lakatos, Rác dinasztiák. Kávéházi cigányok voltak.” (Megegyező a helyzetkép Felletár Béla írásaiban is.) „Az úri kaszinó – oda a gazdag emberek jártak. Banktisztviselők, ügyvédök. Az iparosoknak volt egy külön, a kereskedőknek, illetve a köztisztviselőknek szintén külön… Tehát itt mög volt mindönkinek a maga hejje. Ezeken a hejjeken is, meg a kocsmában is minőség vót.” „Nagyon sok kocsma volt Makón, és ott a menő kocsmában 2-3 cigány, esténként, de szép tiszta ruhában, fehér ingben, nyakkendőben – ennek Makón nagy hagyománya van. Egy komolyabb kocsmában négyen-öten is muzsikáltak, a kisebbekben {1054} ketten-hároman. Még talán a legkisebben is ëgy.” „Leginkább hegedű. A Juhásznál volt ëgy klánét. Cimbalom is vót.” „A cigányok a hallgatókat meg a csárdásokat játszották. Kimondott magyar nótákat. Érdekes, hogy cigánynótákat se játszottak. Volt egy Horvát ([Pista – nyilván]) jóképű cigánygyerök, ő hozta be ezöket a cigánynótákat… ([a Magyar Televízió a 70-es években.]) Onnantól kezdve sláger. („Hagy igyon a roma csávó eleget.”) Egyébként nagyon szépen tudott énekelni, nagyon mögnyerő vót.”

Makó szórakoztató zenei életére vonatkozó egyéb adatok: tűzoltózenekar és leventezenekar is volt. „Az fúvószene vót. Mög aztán gyüttek a magyar zenészök. A szakszafon. Gyütt a dzsessz-zene. Azok vótak a magyar zenészek. Szakszafon, klánét vót benne, cimbalom … Hát, az kb. a 30-as évek utolján. Akkor ezök kezdtek. A tánciskolába is cseszton, boszton, nem tudom én….”

„Makó nem ëgy népdalos város.” „A hagymába … Ott iparkodtak, nem az, hogy még ott danógassunk! Maj mondta vóna a hagymagányó, hogy: Eredj innen!” „Nem volt ilyen, hogy fonó, hogy összeültek volna az emberek – hagyományosba … vagy ha összeültek téli estéken, leginkább kártyáztak meg politizáltak. Még a kukoricamorzsolás se volt makói viszonylatba, mert, pl. a szentesi járásban esténként összeültek és kukoricát morzsolgattak.” „Nállunk ez a makói nép nagyon önálló vót. Nem köllött a szomszéd. Gyerökkoromban, a fokhagymarakás… akkor gyüttek a szomszédok, akkor ëgy este lëfosztottuk, hajnalba möntünk rakni.”

„A disznótorra, oda gyütt a sógor, gyütt a jóbarát, rokonok. Elsirattuk a disznót! Az úgy vót … addig nemigen ittunk, ameddig csinátuk a disznót. De mikor be vót keverve mindön, akkor má apám – másutt is – gyütt a köcsöggel, oszt hozta a bort.” „Mire a vacsora lött, akkor mán iszogattunk; mire mögvót a vacsora, akkor mán kezdtünk danóni. Magyarnótát. Mondjuk, hogy Tele van a város akácfavirággal. Mind ilyenfajta magyar nótákat, Édesanyám, kössön kendőt.

A magyar nótának Makón nagy a becsülete, főleg az idősebbek körében.

A népdalt éltető közösségi alkalmak ritkák. A mindennapi életvitelt bizonyos fajta puritán materializmus jellemzi. Szokások után kérdezősködve sokszor kaptam ilyen válaszokat: „Mi ilyesmivel nem foglalkoztunk.” „Nem értünk rá mulatozásra, dógozni köllött.” A kérdésre „mit játszottak gyermekkorukban?” így feleltek: „Nem vót nekünk mive’ jáccani! Nem vót pézünk játékra! Szögényök vótunk! Tudja, hun jáccottunk? A porba!” A közfölfogásban az anyagi javakra összpontosuló értékítélet az uralkodó: annak van becsülete, ami pénzbe kerül, ezért inkább méltányolják a közzenei szolgáltatás termékeit, mint saját közösségük dalait. A saját közösség pedig egyre kisebbre zsugorodik.

A közösségi alkalmakra újabban nagyobb az igény. Ilyen alkalmak az idősebbek kézimunkaköreiben, nyugdíjasklubokban adódnak. Összejövetelek alkalmával mulatozni, énekelni is szoktak.

A makói Idősek Otthonában  sikerült bepillantani a ma 60-80 évesek hajdani repertoárjába. Az itt gyűjtött dalanyag a legszámosabb, amit egy hét alatt sikerült szalagra vennem. Ez az anyag a ma is általánosan ismert közhasználatú dalállományt, élő közzenei állapotainkat tükrözi. Van benne magyar nóta, nótacsárdás, népies műdal, műdalos népdal, de romlatlan törzshagyományba tartozó népdal is, sláger, táncdallam, operettdallamok. Az Otthonban  találkoztam Mészáros Jánossal (69), a Hódmezővásárhelyről Makóra költözött harmonikással. Szerinte nincs „Makó és Vásárhely között a nótában sëmmi különbség.” A jelenlévők mind elismerték mint jó muzsikust. Pénzt keresni a muzsikálással már nem tud. „Szűken van péz. A mai fiataloknak mindig a legújabb slágër kő.” Valamikor, főfoglalkozása mellett bandában is muzsikált. „Mikó tanútam mög? Hát én még mossë tanútam mög! 22 éves vótam, akkó fogtam hozzá. Tessék elgondóni, hogy 62-be neköm 11 forintos vót az órabéröm, és 30 forintos órabérbe jártam a zenetanárhó! Fél évig tanútam. Nem volt ideje, neköm së, űneki së. Nem tudtam fizetni së röndössen. Aztán meg a gyakorlat. Hítak bennünket. Csakhát, az a helyzet, hogy nem nagyon van péze sënkinek së.”

Sajnos, elmulasztottuk azt az időt, amikor Makó népzenei arculatát még érdemben megrajzolhattuk volna. Korábban meg sem Makón, sem környékén nem gyűjtöttek eleget. {1055}

Az előkerült makói népzeneanyagot stílusfölosztás szerint szemügyre véve, a következő statisztikai képet kapjuk:

Kötetlen szerkezet (gyermekdalok): 84 db, 42%

Kötött szerkezet (strófikus dalok): 116 db, 58%

A strófikus dalok megoszlása kor és eredet szerint:

Régi stílus (A osztály): 2 db, 2%

Új stílus (B osztály): 54 db, 47%

Jövevény réteg (C osztály): 60 db, 51%

Érdekes ezt a képet összehasonlítani Bartók 1934-i eredményeivel, melyeket akkor 11 000 összmagyar változaton végzett vizsgálatokból nyert. Ezekben a régi stílus aránya 9%, az új stílusé 30%, a jövevény daloké pedig 61%. (A jövevény réteg magyaros dallamainak aránya mintegy 30%.)

Mind az új stílusban, mind a jövevény dallamokban a zenei ízlésáramlatok folytonos munkálkodása tapasztalható. Mindkét rétegben vannak törzsdallamok, melyek a magyar népzenei dallamgondolkodás szabályainak értelmében alakultak-alakulnak, de vannak átmeneti jellegű képződmények is, melyekben részint a népzene, részint a műzene elemei érvényesülnek. Végül, az élő gyakorlat állományában élnek olyan népdalok is, melyek túlnyomórészt idegen elemek hordozói. (Jelzésük a hagyományosság mértéke szerint B1, B2, B3, illetve C1, C2, C3.)

A hagyományosság mértéke szerint a dallamanyag így alakul:

Törzs réteg (A, B1, C1 osztály): 18 db, 16%

Átmeneti réteg (B2, C2 osztály): 22 db, 19%

Idegen réteg (B3, C3 osztály): 76 db, 65%

A kép nem egészen méltányos, mert a valódi állapotokon kívül a gyűjtések mennyiségét és minőségét is tükrözi.

Kardos János szöveggyűjteményének57 200 dalából 165-ről sikerült föltételezni, melyik közkeletű dallamon szokás ezeket énekelni. Amennyiben a föltételezések helytállóak, így alakul a kép:

Törzs réteg: 14 db, 9%

Átmeneti réteg: 35 db, 21%

Idegen réteg: 116 db, 70%

A gyűjtemény tükrözi Kardos János dalismeretét is, még inkább azonban zenei ízlését. Föltehetőleg csak azokat a dalokat írta össze, amelyeket ő maga is „tartott valamire” azaz zömmel a divatos nótákat, műdalokat, melyeken kívül bizonyára jóval többet is tudott, vagy ismert, csak ezeket nem becsülte sokra.

Nem haszontalan a makói állapotokat összevetni a hagyományőrzőként híres Apátfalva anyagával sem. Ezt az anyagot Kardos István 70 éves vőfélytől Szigeti György vette szalagra és jegyezte le 1967–1968-ban. A 200 dalt számláló gyűjteményben a törzsréteg aránya 44%, az átmeneti rétegé 34%, az idegen rétegé pedig 22%. Ezek a számok nem csak a tényleges állapotokról, hanem a gyűjtői szelekcióról is árulkodnak. Ebben a gyűjteményben azonban a régi stílus aránya is nagyobb (15 db), és nagyjából megvannak benne az összes jelentősebb régi alföldi dallamtípusok. Az új stílus is üdítőbb, helyi változatokban él, nem a közkeletű, merev alakokban.

Egy vidék népzenei arculatát leginkább a régi stílusú dalok segítségével lehet megrajzolni, mert az új stílus típusai nyelvterületszerte megvannak. A városias Makó szinte teljesen levetkőzte már néphagyományát, különösen a régit. A kisebb környékbeli és távolabbi települések előkerült anyagát is szemügyre véve azonban föltételezhetjük, hogy a jellemző alföldi pásztordalok (4. példa) és a régi stílus egyéb képviselői (5–8. példa) minden {1056} bizonnyal megvoltak Makón is, és elevenebben éltek valamikor.58 A nagy hírnévre szert tett Makói csárdás dallamai is erről tanúskodnak.

Mindenesetre népzenénk szívós életerejére vall, hogy Bartók 70 évvel korábbi vizsgálatainak tükrében a ma kirajzolódó kép nem is annyira kedvezőtlen. {1057}

 

PÉLDATÁR

1. KISZÁMOLÓ

*(Megakad. Hát … Nem tudok többet! Majd folytatja.)

(Ilyesvalami vót. Ez gyün az eszömbe.)

Makó (Csanád), Török Sámuelné Börcsök Katalin (80).                                       Bodor Anikó, 2004.

(BA 1 A)

A kiszámolónak csak ritmusa van, dallama hanglejtés.

 

2. HINTÁZTATÓ


{1058}

*(Nevetés)

**(Szavalva, daklamál – Mëg mit tudom én! Osztakkó lë köllött gyünni, akkó cseréltünk. Nézd má… Nálatok csinátuk! – Nagy zsivaj, nevetés.)

Makó (Csanád), Hét asszony: Borbás Józsefné Biró Mária (1928), Horváth Sándorné Kubinyi Juliánna (*1933 , Királyhegyesről származik), Gilicze Istvánné Arnoux Mária (*1927), Ramotai Józsefné Schüssler Etelka (*1935), Vékony Istvánné Csikós Erzsébet (*1939), Puszta Sándorné Töröcsik Julianna (*1931 Csanádpalotáról származik), Kiss Ferencné Rácz Etelka (*1928).

Bodor Anikó – Szűcsné Molnár Erzsébet, 2004.

                                                                                              (BA 8 A)

A hintáztató lényege egyetlen hintának igazságos megosztása több gyermek között. Amíg tart az ének, addig lehet hintázni, utána más ül föl. Hanglejtés és dúr-hexachord dallam fölváltva fordul elő.

A hintáztatónak közeli változatára Makón Szabó Jenő is emlékszik. Kezdete azonos, mint kottás mellékletünkben. Csak az eltérő részét mellékeljük.

Tíz, tíz, tiszta víz, Olyan mind a folyóvíz, Ángyomasszon kislánya Belehalt a Tiszába, Szedjük össze csintokat, cserepeket, Avva’ halásszuk ki! Amoda van egy kis ház, Abba lakik a gulyás, Süti, főzi a hurkát. Kértem tőle, nem adott, Pofonvágott, fölbukott. Rakja a kosárba, viszi a vásárba. Mi van a kosárba? Szőrös-bőrös Jancsika fekete ruhába. Makó (Csanád).                                                 Szabó Jenő, 2003.                                                                         (SzJ)

A dallamban ének és hanglejtés fölváltva szólal meg.

Kálmány Földeákon, Battonyán és Csanádapácán gyűjtött hintáztatókat. Kezdetük szintén megegyezik 2. példánkéval. A földeáki eltéréseit mellékeljük:

Tíz, tíz, tiszta víz, Olan mint a folóvíz. Ëgy kis kertöt kerítöttem, Abba rózsát ültettem, Szomszéd lányát rajta értem, A bíróhoz vitettem. A bíró is asz’onta: Lánynak való a rózsa, Legé’nek a bokréta. Szá’j lë, barát a lórú, Nem a te pé’zed árú. Földeák (Csanád)                                          Kálmány Lajos, 1878.                                                                   (Koszorúk II: 185/18. sz.)

PÁRVÁLASZTÓ KÖRJÁTÉK (3. kotta)

A gyermekek körben állnak, egy a kör közepén. A kör forog. Az Ezt szeretem résznél a középső kiválaszt egy párt, és avval forog a kör közepén.

A dallamformálás kezdetben az ütempárokból műzenei periódusokat igyekszik alakítani. {1059}

 

3. PÁRVÁLASZTÓ KÖRJÁTÉK

Makó (Csanád), Szabó Jenő (79)                                 Szabó Jenő, 2003.

(BA 9 A)

Másik makói változata elég töredékes, többszöri kísérletre sem állt össze közmegelégedésre. Ennek csupán szövegét közöljük:

Kérdés: A pünkösdi rózsa, kihajlott az útra? (Valaki folytatja):

El akar hërvadni...(A háttérben):

Hegyek között, völgyek között...

Ezt szeretem, ezt kedvelem, ez az én édes kedvesem, Ha belőle belőle… Ájj ki, Mátyás!

(Újra nekikezdenek:)

A pünkösdi rózsa Kihajlott az útra, Mëggyfa árnyékába…

Szájj le, kocsis, az ülésrű, Szakajts egyet róla!(Másvalaki:Én má...)

Le is szakajtottam, el is hervasztottam (Másvalaki: egyet választottam. Ismét valaki másodszorra így javít):

De még egyet szakajtanék, ha jóra találnék. (Nagyobb egyetértésben többen folytatják):

Ezt szeretem, ezt kedvelem, ez az én édes kedvesem,

Ha belőle belőle, rózsa volna belőle, mégis kifordulna.

Makó (Csanád), Hét asszony: Borbás Józsefné Biró Mária (*1928), Horváth Sándorné Kubinyi Juliánna (*1933, Királyhegyesről származik), Gilicze Istvánné Arnoux Mária (*1927), Ramotai Józsefné Schüssler Etelka (*1935), Vékony Istvánné Csikós Erzsébet (*1939), Puszta Sándorné Töröcsik Julianna (*1931, Csanádpalotáról származik), Kiss Ferencné Rácz Etelka (*1928).

Bodor Anikó–Szűcsné Molnár Erzsébet, 2004.

                                                                                 (BA 8 A) {1060}

 

4. BETYÁRBALLADA: A BETYÁR UTAZÓLEVELE

2. Benyúltam a mellényzsebbe, Rëvolvër akadt kezembe. Kettőt-hármat fejbelűttem: Ez az utazólevelem!   3. Jaj, Istenem, mit csináljak, Szaladjak-ë, vagy mëgálljak? Ha szaladok, fejbelűnek, Ha mëgállok, mëgkötöznek!

Földeák (Csanád), Simon András (23), földműves, honvéd.                   Péczely Attila, 1941.

                                                      (MTA ZTI Népz. Oszt. Lsz. 28. 542. és Rózsa: 109. sz.)

Közeli dallamváltozatát ugyancsak Földeákon gyűjtötte Péczely Attila 1942-ben Simon Mátyás (23), földművestől, honvédtól. Szövegtípusa azonos a mellékelt példáéval, csak több versszakra terjed, dallama is közeli változat. (MTA ZTI Népz. Oszt. Lsz. 28. 543 és Rózsa: 108. sz.) A parlando dallam régi stílusú alföldi pásztor- és betyárdalaink legjellemzőbb képviselőinek egyike. Típusa MNT VIII: 45. típus. Rokonnépi párhuzamairól is tud a kutatás.

 

5. TRÉFÁS DAL: HETEROMETRIKUS LIBIZÁRÉ NÓTA

2. Leestem a boglyárul, Leestem a – járigom, firgom, Gránica szikszum – boglyárul.   3. Kitörtem (kitörött) a jobb kezem, Kitörtem (Kitörött) a – járigom, firgom, Gránica szikszum – jobb kezem.   4. Elmentem az orvoshoz, Elmentem a – járigom, firgom, Gránica szikszum – orvoshoz.   5. Még az orvos azt mondta, Még az orvos – járigom, firgom, Gránica szikszum – azt mondta,   6. Hogy ő meg nem gyógyítja, Hogy ő meg nem – járigom, firgom, Gránica szikszum – gyógyítja. Kiszombor (Csanád).*                                         Szeghy Endre, 1942–1943. (Repülj, madár: 37. lap.) Földeák (Csanád).                                                        Kálmány Lajos, 1878. (Koszorúk II. 168/15)

{1061}

*Szeghy kiszombori énekesei: Bittó Etel (54), Bittó Mária (70). Bittó Ilona (68) és Erdélyi József (78). Nem tudni, melyikük énekelte a dalt.

A szegedi fonográfhengerek másolatain nincs ilyen fölvétel. Különös, hogy Kálmány Földeákon szinte szóról szóra egyező alakban rögzítette ugyanezt a tréfás verset. Az egyetlen eltérést a 3. vsz.-ban dőlt betűvel jelezzük. Kálmány szövege népi nyelvű, fonetikus lejegyzés, de itt Szeghy alakját közöljük.

Az ún. libizárénóták azt a ritka esetet példázzák a magyarban, amikor dallam- és szövegstrófa nem azonos. Egy szövegsorból alkotnak dallamstrófát sormetszetek ismétlésével és tréfás belső refrének betoldásával, így jön létre heterometrikus szerkezet. Az eljárást a régi századokban is ismerték. A háromsoros strófa fölfogható négysorosnak is, ez esetben az utolsó sor mindössze három szótagot tesz ki. A feszes lüktetésből (tempo giusto) adódóan táncra is alkalmas dallam.

A libizárénóták dallamai legtöbbször idegen eredetűek, esetünkben azonban ötfokú dallamról van szó, melynek előfordulása három dialektusterületre terjed, többek között az Alföldre is. Dallamtípusa MNT VII: 19. típus. Kiszombori változatunk dallama típusához képest kissé kopott, zárófordulata viszont nagyon is archaikus.

 

6. „BETYÁRNÓTA”, CSÁRDÁS

2. – Nem is vetünk mindënkinek, Csak a béröslegényöknek, Mert a bérös aranbárány, Cuppanós csók van a száján.   Kiszombor (Csanád), Bittó Etel (54).                           Szeghy Endre, 1943. Lejegyezte Bodor A. (Szegedi MF 028)   3. Iszik a bëtyár a csapon, Sír a kedves kisangyalom. *Ne sírj, kislány, olyan nagyon, Nem ütik a bëtyárt agyon! Makó (Csanád), Mészáros János (69)                                                        Bodor Anikó, 2004.                                                                                                              (BA 7 A) *A III-IV. sort ismétli.

Előadója, a Hódmezővásárhelyről Makóra költözött harmonikás, így jelentette be a dalt: „Ez után következik az, ami a bëtyárvilágba vót.” A jelenlevők közül még  néhányan vele énekeltek. {1062} Csárdásként is, mulatónótaként is használatos.

Ugyancsak „Betyárnóta” jelzéssel találtunk rá a szövegre a makói Kardos János szöveggyűjteményében. A két strófában leírt szöveg nyilván nem 2, hanem 4, ahogy erről dallammal előkerült makói és kiszombori változatai tanúskodnak. A versszakok nem 16, hanem 8-szótagú sorokból állnak. Ismétlésül a dallam utótagja (III–IV. dallamsor) szolgál.

1. Kutyakaparási csárda zsandárral van körülállva. Azért van az körülállva, betyár iszik a csárdában. Iszik a betyár a csapon, sír egy kislány az ablakon. Ne sírj, kislány olyan nagyon, nem ütik a betyárt agyon!

 

2. Lányok, lányok, mit csináltok, ilyen későn vacsoráztok? Minálunk már lefeküdtek, itt még ágyat sem vetettek. Nem is vetünk mindenkinek, csak a parasztlegényeknek, Mer’ a paraszt szántóvető, az az igazi szerető. *Mer’ a paraszt hajnalcsillag, hajnal felé hazaballag. Makó (Csanád), Kardos János.                                              

Kardos János.

(Kardos János szöveggyűjteménye: 196. sz.)

*Az utolsó sort valószínűleg dallamismétlésre énekelik.

A kiszombori és makói változatok dallama szinte azonos. A köztük lévő néhány különbséget kottaeltérések jelölik.

Általánosan elterjedt régi stílusú heterometrikus táncdallam. A tripódikus dudanótákkal rokon. Dallamtípusa: Járdányi I. 127.

 

7. BETLEHEMES JÁTÉK DALBETÉTJE

2. Csikós vagyok, semmi gondom a nyájra, a nyájra! Puha ágyra vár a falu Sej, haj, szép lánya. Makó (Csanád), Szabó Jenő (79). 

Bodor Anikó, 2004.

 (BA 4 B)

Furcsa alakja egy általánosan elterjedt régi stílusú, heterometrikus giusto dallamunknak. Különféle pásztor-betyár szövegekkel már az 1800-as években is népszerű volt. Négy kéziratos vagy nyomtatott gyűjteményben is fölbukkan, de fölbukkan népszínművek dalbetétjeként is. Dallamtípusa Járdányi II. 205. (A csikósok, a gulyások). Változatunk rendhagyóan háromsoros, dallamában is bizonytalan. {1063}

 

8. UGOROS – SIRATÓS TÁNCDALLAM, UGRÓS

Hódmezővásárhely (Csongrád), Gera Tamás (79).  Péczely Attila, 1951.        Lejegyezte Bodor A.

                                                                                                          (Szegedi MF 042)

Stílusos, jó előadás.

A Makói csárdás gyors részének második dallama hódmezővásárhelyi változatban. Kállai kettős frisse néven ismert Kodály Kállai kettős című művéből, ott is záródallam. Szatmárra jellemző (Alföld: 223–225. sz.), de a Duna menti Gomboson is kedvelt táncdallam volt még az 1940-es években is. Dallamtípusa Járdányi I. 104.

(10. kotta)

a) A makói árvíz históriája – b) Szegedi veszedelem – c) Régi történeti ének

10a) Tápé (Csongrád), Nagy Mihályné Nagy Anna (72). Péczely Attila – Kertész Gyula, 1955. (AP 1286a); 10b) Tinódi (Cronica G 4b számozatlan, 1552); 10c) Mezőhegyes (Csanád). Kálmány Lajos, Gyopáros-Kerektó fürdőn, 1916.

10a) A makói árvíz históriájának népi változata. Az 1951-ben készült fölvétel jelzése AP 8290j, gyűjtője és énekese azonos. A tápai menyasszony-búcsúztatót ugyanerre a dallamra énekelte ugyanez az énekes, szintén 1951-ben (MNT III/A: 256. sz.). A népi változatnak csupán 1. vsz.-t közöljük. Többször kinyomtatták egészében is, részleteiben is, így Várnai Péter (1953), Tóth Ferenc (1973, Gilicze históriájának újrakiadása), Típuskatalógus (1988), Alföld (1989, lemezalbum és 1994, könyv) és Paksa Katalin (1999). A Típuskatalógus III: 33 három csongrádi, öt bukovinai és egy csíki adatot említ a dallamról. A dallam mind a siratók, mind a tizenkettes históriás énekek világával rokon.

10b. „Szegedi veszedelem”. Tinódi históriás éneke 1552-ből (RMDT I: 48. sz. és Paksa: Magyar népzenetörténet, 2. 32). A 325 sorra terjedő históriának csak 1. vsz.-t mellékeljük. Dallama A makói árvíz nótájával rokon.

10c. Régi történeti ének. (Történeti énekek és katonadalok: 1. sz. és jegyzetei a 137–140. l.). A kotta és szövege Arany János gyűjteményéből származik (81. sz.). A szöveg szinte teljesen megegyezik a Kálmány gyűjtötte változattal, csak versszakainak sorrendje cserélődött föl. (A szövegeltérést a kottás II. és III. sorokban jelöljük.) Az 1. vsz. Gyöngyösi Istváné (1625–1704; a „Porábul megelégedett Phoenix avagy Néhai Gyerő Monostori Kemény János Erdéli Fejedelemnek Lónyai Anna Asszonnyal való házassága” c., 1693-ban megjelent elbeszélő költeménye, első könyv, második rész, 31. strófa): {1064}

 

9. DUR KVINTVÁLTÓ TÁNCDALLAM, CSÁRDÁS

2. Új a cipőm, új a nyikorgója, Apácai suszterlegény varrta. Varrd ki, suszter a nevemet rája, A faluban në kerüljön párja! Csanádapáca (Csanád), Szél Istvánné Varga Margit (56). 

Farkas Ilona, 1954.

(MTA ZTI Népz. Oszt. Lsz 6415)

3. Új a csizmám, vásárhelyi fajta, Vásárhelyi suszterlegény varrta. Varrd ki, suszter, a nevem is rája, Úgy tudják, hogy betyár a gazdája.

Makó (Csanád), Kardos János (69), gazdálkodó.  

(Makói népdalok: 10. sz. Kotta ritmussal és szolmizációs betűkkel.)

Általánosan elterjedt, máig népszerű dúr-kvintváltó csárdásdallam. Sorszerkezete háromtagú (tripódikus) tízes. Dallamtípusa Járdányi II. 174, függelék: Új a csizmám, debreceni fajta. {1067}

 

10. A makói árvíz históriája – Szegedi veszedelem – Régi történeti ének

{1065}

{1066}

1. Keménynek csendesen ballag paripája, Két sütéssel jegyes a jobbik pofája. Oláhországi ló, mutatja formája, Tajtékos zabláját rágdogálja szája.

A 2. vsz. ismeretlen eredetű. Már Arany gyermekkorában is együtt énekelték a kettőt, ahogy ezt az 1824-ből származó sárospataki diákgyűjtemény is bizonyítja. Mint összehasonlításunkból is kitűnik, a Tinódi-dallammal is és A makói árvíz dallamával is rokonságban van Arany följegyzése, bár sorzárlataik különbözők (Makói: 3/2/3, Tinódi: 4/2/2, Arany: 3/3/3). Az egymás közti rokonságon túl, rokonok még Kálmány magyardombegyházi (meződombegyházi) ballada dallamával is (11. példa).

 

11. KÖZÉPKORI BALLADA: A SZERETET BALLADÁJA („ÁSPIS KÍGYÓ”)

(2) Lëhajtván fejemet Csipke bukor alá, Mérges áspis kígyó Kelebembe bújván   (3) Piros véröm szíjja, Szívem szomorítytya, Karcsú dërëkamat Majd átalszakajtya:   (4) „Jó napot, jó estét Kedves édösapám! Oda lë szógáltam Kecskemét pusztáján,   (5) Lëhajtván fejemet Csipke bukor alá, Mérges áspis kígyó Kelebembe bújván   (6) Piros véröm szíjja, Szívem szomorítytya, Vöd ki, vöd ki, vöd ki, Kedves édösapám!”   (7) „Bizon nem vöszöm én, Édös, kedves lányom, Inkáb möglöszök én Ësz szép lányom nékül,   (8) Ësz szép lányom nékül; Mind fél kezem nékül; Erigy el anyádhon, Maj talán kivöszi!”   (9) „Jó napot, jó estét Kedves édösanyám! Oda lë szógáltam Kecskemét pusztáján,   (10) Lëhajtván fejemet Csipke bukor alá, Mérges áspis kígyó Kelebembe bújván   (11) Piros véröm szíjja, Szívem szomorítytya, Vöd ki, vöd ki, vöd ki, Kedves édösanyám Ha igaz vagy hozzám!” {1068}   (12) „Bizon nem vöszöm én, Édös, kedves lányom, Inkább möglöszök én Ësz szép lányom nékül,   (13) Ësz szép lányom nékül; Mind fél kezem nékül; Erigy a bátyádhon, Maj talán kivöszi!"   (14) „Jó napot, jó estét Kedves édös bátyám! Oda lë szógáltam Kecskemét pusztáján,   (15) Lëhajtván fejemet Csipke bukor alá, Mérges áspis kígyó Kelebembe bújván   (16) Piros véröm szíjja Szívem szomorítytya, Karcsú dërëkamat Majd átalszakítytya,    (17) Vöd ki, vöd ki, vöd ki, Kedves édösbátyám! Vöd ki, édösbátyám, Ha igaz vagy hozzám!"   (18) „Bizon nem vöszöm én, Édös, kedves húgom, Inkább möglöszök én Ësz szép húgom nékül,   (19) Ësz szép húgom nékül, Mind fél kezem nékül. Erigy a nénédhön, Maj talán kivöszi!”   (20) „Jó napot, jó estét Édös kedves néném! Oda lë szógáltam Kecskemét pusztáján,   (21) Lëhajtván fejemet Csipke bukor alá, Mérges áspis kígyó Kelebembe bújván   (22) Piros véröm szíjja, Szívem szomorítytya, Karcsú dërëkamat Majd átalszakítytya,   (23) Vöd ki, vöd ki, vöd ki, Édös kedves néném, Vöd ki, édösnéném, Ha igaz vagy hozzám!”   (24) „Bizon nem vöszöm én, Édös, kedves húgom, Inkább möglöszök én Ësz szép húgom nékül,   (25) Ësz szép húgom nékül, Mind fél kezem nékül; Erigy a mádkádhon, Maj talán kivöszi!”   (26) „Jó napot, jó estét Édös kedves mátkám! Oda lë szógáltam Kecskemét pusztáján,   (27) Lëhajtván fejemet Csipkebukor alá, Mérges áspis kígyó Kelebembe bújván   (28) Piros véröm szíjja Szívem szomorítytya, Karcsú dërëkamat Majd átalszakajtya,   (29) Vöd ki, vöd ki, vöd ki, Édös kedves mátkám, Vöd ki, édös mátkám, Ha igaz vagy hozzám!”   (30) „Bizon kivöszöm én, Édös, kedves mátkám, Inkább möglöszök én Az fél kezem nékül, Mint szép mátkám nékül.”   (31) Fölgyűrte az ingit, Az kelebibe nyúl, Kivöszi az kígyót, 'Acskó aranynyá vát. Az ajtóhon vákta, Mind szétdült az arany:   (32) „Nincs szív az apámná, Anyámná, bátyámná, Së az én nénémné', Csak a szeretőmné'!„

 

El së hítt a mönnyegzőjire egygyet së, testvérjejibül, apjábul, anynyábul. Ettül az időtől fogva, ha a gyerök mögházasodik, e'hagygya szülőjit.

Magyardombegyháza (Meződombegyháza) (Csanád)                      Kálmány Lajos, 1887.

                                                                         (MTA ZTI Népzenei Osztály, Lsz. 2981)

A dallam a Zenetudományi Intézet Népzenei Osztálya anyagából került elő. A támlapon ez áll: „Mező Dombegyháza (Csanád),” továbbá: „Kálmány Lajos saját följegyz. Ethnol. Mitteil. aus Ung. I. 111-112. 1887. Szöv. u.o. 34.”Közölve Sz–D–V: 5. példacsoport. Vargyas balladáskötetében is szerepel a balladatípussal előforduló dallamok fölsorolásában (II: 480. l.). Köztudott, hogy Kálmány a kottaíráshoz nem értett, és ezt maga is fájlalta. (Valószínűleg megkért valakit a lekottázásra.) Tudunk egy olyan esetről is, amikor Kálmány az Ethnographia szerkesztőségének  A komáromi szép leány magyarszentmihályi (Torontál) balladája mellé kivételesen kottát is küldött (A törökrabolta lány típusánál, Vargyas II: 314. l.). A kotta azonban elkallódott a szerkesztőségben, a balládnak csak a szövege jelent meg (Ethnographia, 1914, 36.) Úgy tűnik, hogy az Áspiskígyó-nak csak szövegét közlő Alföldi népballadák (6a) nem tud a dallam létezéséről. A 11., 30. és 31. versszak öt- és hatsoros. Ilyenkor valószínűleg a negyedik dallamsort ismétlik, hatsorosság esetén pedig a harmadikat-negyediket. {1069} Ez azonban csak egyik lehetősége az előadási megoldásoknak. A szövegközlés módja nem segíti elő a dallam- és szövegstrófa egymás közti viszonyának értelmezését. A kotta minden esetre becses adalék ismereteinkhez. A makói árvíz nótája dallamkörét gazdagítja, ezúttal 6 szótagú sorokból álló strófákban fogalmazva. Minél több változatban él egy dallam, annál mélyebben gyökerezik a hagyományban. Jelen esetünk is ezt példázza.

A szeretet próbája középkori eredetű strófaismétlő vígballada, melynek más népeknél, a motivikus hasonlóságok ellenére sem ismerünk olyan közelebbi párhuzamát, amely származására meggyőző magyarázatot adna.

A dallam legismertebb szövege a Virágok vetélkedése (a középkori certamen műfaja, A búzamezőben kezdettel). Végső soron német eredetű, 17. századi világi dal. Német, svájci, morva, rutén, bolgár, román, horvát párhuzamairól tud a kutatás. Sokféle funkcióban fordul elő. Közeli változata  Kodály nagyszalontai gyűjtéséből Bátori Kalára balladájaként ismert (Várnai Péter A makói árvíz nótája féldallamának tekinti). Széleskörű elterjedtségéből talán gregorián háttérre vagy más európai szertartásos dallamra lehet következtetni. Dallamunk zárlatai (1/1/1) kivételesek, de az ilyen változatok teljesértékűségét egész sor népének igazolja (pl. A szálláskereső Jézus vallásos ponyvaballadája). Várnainak igaza van a Bátori Kalára ballada és A makói árvíz nótája kétségtelen rokonságában, de a dallam egyaránt előfordul mind felező 12-es, mind 6 szótagú verssorokon.  A 6 szótagos dallamról bővebben l. még: Vargyas: A magyar népballada és Európa I: 218–220. lap. Dallamtípusa Járdányi I. 181.

 

12. NÉVNAPKÖSZÖNTŐ, BETLEHEMES JÁTÉK DALBETÉTJE

2. Ingó-bingó felszáll Szépen felöltözik, Liliom ruhába Meg is törölközik.   3. Tégedet, Szent István, Az Isten éltessen, Éltessen, szeressen, Soha meg ne vessen! *Szerelmes pároddal Mönnybe fölvitessen!   4. Ahány csepp víz van a Tengernek árkába, Annyi áldás szálljon Szent István házára! *Házáról magára, Egész családjára!

(István napján Istvánt, János napján Jánost mondanak. És, mikor elkezdik az ismétlést, akkortól kezdve indulnak kifelé.)

A 3–4. vsz.-t ismétlik, csengettyűszóval mennek ki.

*III_IV. dallamsorra

Makó (Csanád), Szabó Jenő (79).                                                          Bodor Anikó, 2004.

                                                                                                                    (BA 4 B)

{1070}

A Dél-Alföldön ismert névnapköszöntő. Eredete lehet akár 17–18. századi is. Arad, Bihar és Csongrád megyében fordul elő. L. Típuskatalógus IV: 389. Majdnem azonos a Kodály gyűjtéséből és földolgozásából híressé vált nagyszalontai köszöntővel (Serkenj föl, kegyes nép).

Rokonát Kálmány is gyűjtötte Csanádapácán.

1. Serkenj föl, szent Is’vány! Mosojog az hajnal. Arany szál tollakkal Röpdös, mint az angyal.   2. Szent Is’vány viseli Bárány két orcáját, E nömös ház fölött Tartya vitorláját.   3. Vigadozó fűszál Szépen fölöltözik, Lilijom rúzsával Mán megtörülközik.   4. Asz’ kivánom szívessen: Hogy az Isten éltessön, Testi-lelki áldásokkal Szöröncséltessön!

 

Csanádapáca (Csanád).                                        Kálmány Lajos, 1878.

                                                                         (Koszorúk II. 175/11.)

A Duna menti Doroszlóról is ismerjük közeli változatát. A 4. vsz.-t ott más dallamon éneklik.

 

13.  KARÁCSONYI ÉNEK

Csanádpalota (Csanád), Nyerges Bonaventura (56).  Vikár Béla, 1910. Lejegyezte Bartók B.

                                                                                                                   (MF 652b)

{1071}

Betétdalként szerepel Kálmány magyarbánhegyesi betlehemes és szegedi háromkirályjátékában (Koszorúk II: 7. ill. 51. lap). Első három sorának szerkezete 4+6, középkori eredetű sorfajta. Dallamszerkezetében a terc-szekvencia a magyar népzenei építkezésben idegen elem. A nyugati műzenén kívül a szlovák himnuszból és több népies műddalból ismerjük (pl. Kerényi 202). A szokásdalok között l. még MNT II. 387/I, 586–588. és Típuskatalógus IV: 159. {1072}

 

14. KOLDUSÉNEK – PARÓDIA

Makó (Csanád), Berki Gézáné Malkócs Ilona (57).                           Bodor Anikó, 2004.             

                                                                                                               (BA 6 B)

A búcsújárások kedvelt, vallásos, de nem egyházi funkciójú dallama. Idegen tulajdonságai ellenére (vagy éppen azért), nagyon népszerű, amint számos szöveg- és szótagszám-változata is bizonyítja. Koldusénekként is gyakori, nem ritkán, mint féldallam (esetünkben is önállósult a III–IV. dallamsor). L. MNT II: 321, 349/III, MNT III/B: 113, 122. sz. és Típuskatalógus IV: 496.

 

15. ÚJ STÍLUSÚ LÍRAI DAL, CSÁRDÁS

2. Elmék, elmëgyëk, nem maradok e tájon, Hogy a szívem a babámé në fájjon, Mert a szívem a babámé nagyon fáj. Szőkét szeretëk, mer’ a barna mëgcsalt már.

Makó (Csanád), Jó Sándorné Karakas Anna (86), Horváth Antal (84),

Nagy Rozália (71), Mészáros János (69),

Berki Gézáné Malkócs Ilona (57).                                                      Bodor Anikó, 2004.                   

                                                                                                                    (BA 7B)

{1073}

Szélső sorai kis hangterjedelműek (kis ambitusú új stílusú dallam). Alapjában 11 szótagú sorait tetszés szerinti szövegbetoldással és ritmusaprózással 12–13 szótagúvá növelhetik. Táncolni is lehet rá, vagy csak mulatni. Két rokontípus keveredik benne, mindkettő népzenénk törzs rétegét képviseli. Dallamtípusa Járdányi II. 40 és Járdányi II. 41.

 

16. ÚJ STÍLUSÚ LÍRAI DAL, CSÁRDÁS

2. Szánom, bánom, amit cselekëdtem, Hogy tevéled szerelëmbe estem. Szerelëmbe nem estem, csak szóba, Sajnálom, de nem tëhetëk róla!   3. Elmondhatom: Istenëm, Istenëm, Gyászba borult az egész életëm! Mert már nékëm nem szabad szeretni, Nem szabad a lányokat mëgöle’ni!   4. Szomszédasszony nádfödeles háza, Benne van a lánya vetëtt ágya, Benne van a selöm ágy, csipketakaró. Ez a kislány de kedvemre való!

Makó (Csanád), Jó Sándorné Karakas Anna (86),

Horváth Antal (84), Nagy Rozália (71), Mészáros János (69),

Berki Gézáné Malkócs Ilona (57).                                                       Bodor Anikó, 2004.

                                                                                                                  (BA 7A)

Szélső sorai nagy hangterjedelműek (nagy ambitusú új stílusú dallam). Sorszerkezete háromtagú 10-es. A 4. vsz. szövegbetoldással (III. dallamsor) heterometrikussá bővül. Népzenénk törzsrétegébe tartozó alaptípusa ötfokú. Az ötfokúság ebben a változatban már csak a szélső sorokban van jelen. A középső sorokat kikezdték a műzene sablonos fordulatai. Mulató- és táncnóta. Dallamtípusa Járdányi II. 108. {1074}

 

Lábjegyzet:

1.  Szabó Jenő 1993.

2.  Kálmány Lajos 1879. 178/20. sz., Kálmány Lajos 1954. 33. sz.; egy félnépi, vőfélyrigmusra emlékeztető tréfás vers és egy rabének, Marsi nótája.

3.  1962-ben gyűjtötték Várpalotán, dallamtípusa Kerényi György 1961. 178.

4.   Ld. a 11. példát és jegyzeteit. A ballada gyűjtésének helye Meződombegyháza (Magyardombegyháza régebbi neve – Péter László szíves közlése).

5. Ezek: Csanádpalota, Csanádalberti, Földeák, Kiszombor, Királyhegyes, Klárafalva, Kövegy, Maroslele, Magyarcsanád, Nagyér (Nagymajláth), továbbá: Battonya, Csanádapáca, Dombegyháza, Meződombegyháza (Magyardombegyháza), Hosszúkovácsháza, Lévés, Magyarbánhegyes, Mezőhegyes, Nagykovácsháza és Végegyháza.

6.   Vikár gyűjtéseiből eddig 4 dal jelent meg, egyik-másik több helyen is: MNT 2. 55 és 539, Sz–D–R: 79 és 80,   
Típuskatalógus: IV/111b, Kodály–Vargyas 2000: 47 és Régi magyar népdaltípusok, CD. L. a 13. példát is.

7.   AP 8985-8986 jelzésű lemezek, 239. sz. jegyzőkönyv a Népzenei Osztályon.

8.   Szeghy Endre 1945. 75.

9.   Szegedi MF 015, 027, 028 és Repülj, madár: 31–37. L. az 5. példát és jegyzeteit.

10. L. a 4. példát.

11. A két csanádapácai dalt Bartók Aradon, a kaszárnyában gyűjtötte 1917-ben. Leltári számaik: 6295 és 6456 a Bartók-renben

12. L. a 9. példát. A gépi fölvételek jelzése AP 5881, 115. sz. jegyzőkönyv.

13. Gyűjtése AP 4430 jelzésű lemezen, 91. sz. jegyzőkönyv található.

14. 13 adat a Népdalkatalógusban, valamennyi gépi fölvétel. AP 13848-57, AP 5054-55, AP 8330-40, AP 11245-46, AP 12915-18 és AP 12920-22. Jegyzőkönyvszámok: 76, 109, 112, 113, 176.

15. Szerzőjét senki sem ismerte. Péter László szíves közlése: szövegének és dallamának szerzője Eröss Béla. Novák Katalin Szeged, 2006. 27.

16. Kerényi György: 29.

17. Uo. 131.

18. Dallama Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájának híres dalbetétje (Meghalt a cselszövő). A dallamnak volt fölülről népszerűsített, németből fordított szövege is, Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át kezdettel iskolában tanították. Lakodalmas szövegét sok észak-bánsági (hajdani Torontál megyei) településen ma is ismerik: „Gyere ki, te örömanya (vén boszorkány), nézd meg, mit hoztunk!/ Szőkét-e, barnát-e? Miért fáradtunk?/ Ha nem tetszik, visszavisszük édesanyjának,/Aki őt fölnevelte gyöngyvirágszálnak (a kend fiának).” Általában akkor éneklik, mikor a menyasszonnyal megérkeznek a vőlegényes házhoz. Ez a szöveg polgári mércével már kissé vaskosnak hat. A zenekar általában csak muzsikálja a dallamot. Baranyi Csaba ismerte ezt a szöveget is. A dallam már Erkel előtt is népszerű volt, és kétféle rokondallamként is élt a gyakorlatban. Lakodalmas használatban mindkettő előfordul.

19. Auld Lang Syne, nemzetközileg elterjedt skót dallam. Richard Burns szövegével ismeretes.

20. Esztam névvel szokás megnevezni a nyolcados alaplüktetésű ritmuskíséretet. Az ilyen kíséretben az első nyolcad helyén szünet van, csak a második nyolcad hallható.

21. Csindó Béla (81) és Puskás János (64) szerint volt Makón egy Horváth vezetéknevű cigánygyerek, ő hozta be a cigánynótákat a Magyar Televízió révén az 1970-es években. Azóta sláger a cigánynóta.

22. Valamennyi közkeletű népies műdal, esetleg átmeneti képződmény népdal és műdal között.

23. Kerényi György: 122. és 86.

24. Kodály Zoltán–Vargyas Lajos: 41. sz.

25. Dankó Pista szerzeménye.

26. Simonffy Kálmán folklorizálódott szerzeménye.

27. Horváth Mihályné Czagán Etelkától (61). (MNT V: 92 G jegyzete említi a 930. lapon)

28. MÚ 1925. dec.29.

29. Burány Béla 1975., Papp György 1975.

30. Burány Béla 1975. 145.

31. Kerényi György 1961. 91.

32. MNT II: 55. (Háromkirályok) és 539. sz.

33. Kodály Zoltán: Nagyszalontai köszöntő. Kórusmű, 1931. L. Nagyszalontai gyűjtés: 18. sz. (Serkenj fel, kegyes nép), Arany János népdalgyűjteménye: III/2 és MNT II: 877–884. sz.

34. Kálmány Lajos 1878. 201/50; 199/49; 1877. 223. lap (pünkösdölő Pécskáról – Péter László közlése). A csanádapácai szövege közel áll a szegedi pünkösdölőkhöz és ezeknek a hajdani Bács-Bodrog és Torontál megyékben gyűjtött szerbiai rokonaihoz.

35. Koszorúk II: 157/15, Paulovics 1965, AP 5882 a.

36. A típusokat Vargyas Lajos balladatipológiája szerint említjük: Három árva, Kövegy (Alföldi népballadák: 5 b,e,g); Szégyenbe esett lány, Csanádapáca, Magyarbánhegyes (Alföldi népballadák: 2c, Koszorúk II.: 61/6); A nászmenetben haldokló menyasszony, Magyarbánhegyes (Koszorúk II: 54/2); Halálra táncoltatott lány, Csanádapáca, Magyarbánhegyes (Koszorúk II: 64/8 és 9); Hitetlen férj, Magyarbánhegyes (Koszorúk II: 69/16).

37. Csanádapáca és Meződombegyháza (Magyardombegyháza) (Koszorúk 2: 62/7 és Alföldi népballadák: 6a).

38. BA 7A Horváth Antal (84) tudta legteljesebb szövegét, de a jelenlevők mind többé-kevésbé ismerték. Az általánosan ismert dallamot és szöveget valószínűleg Móricz Rózsa Sándoráról készült tévéfilm hozta újra divatba. A filmben Wallman József tápai gyűjtése alapján hangzott el. (Tápé története és néprajza. Szerk. Juhász Antal. Tápé, 1971. 674, 711-712.) Az adatokat Péter László szíves közléséből tudom.

39. Alföldi népballadák: 33. sz.

40. Kerényi: 151. l. Fürdik a holdvilág az éj tengerében. A „kurucos” dallam  kezdetén a kvartugrások a tárogatót idézik, hangsora fríg, utótagja szekvenciákból épül.

41. P. Makó városának víz által való pusztulásáról. Újrakiadás az árvíz 150. évfordulója alkalmából.

42. Alföld: 104. sz. Lemezen (LPX 18 159-63): 5. 2, továbbá Paksa Katalin 1999. 2. 32. sz.

43. Paulovics Géza gyűjtötte 1965-ben 4. példánk típusának változatát (AP 5882e, típusa MNT VIII: 45) és egy másik pásztordalt (AP 5882d, típusa Járdányi I. 30). Mindkét dallamnak ismeretesek rokonnépi párhuzamai is. Kvintváltó dudanótát is gyűjtött itt Farkas Ilona 1954-ben (MTA ZTI Népz. Oszt. Lsz. 29.851).

44. Paksa Katalin 1999. 33. lap, 91 – 92. sz. Füredi gyűjteményéből idézi mindkettőt. A dudanóta dallamtípusával rokon Járdányi I. 137, de lakodalmi szórakoztató ének dallamaként is előfordul, az Ádámról - Éváról szóló félnépi szerzemény talán németből fordított népszerű versével. L. MNT III/A: 483 – 491. sz.

45. Major Ervin 1933. 4 – 5. lap. Brahms 9. magyar táncának forrása. Liszt földolgozása Bayreuthból került elő a Wagner Múzeumból, és egy 1998-ban kiadott CD-n vált ismertté Magyar stílusban. A 19. század elfelejtett magyar zongoramuzsikája címmel. A Makói csárdásról l. még Felföldi László 1975. és Tóth Ferenc 2002. írásait.

46. A Kodály-műnek kétféle földolgozása van: vegyeskarra és zenekarra (1950), valamint ének-zongorára.

47. Csanádapácán Farkas Ilona gyűjtötte 1954-ben (MTA ZTI Népz. Oszt. Lsz. 29.651), Végegyházán Víg Rudolf 1964-ben a végegyházi fúvós parasztbandától (AP 8332e).

48. Kálmány Lajos 1952. 1. sz. és jegyzetei.

49. Arany János népdalgyűjteménye: I/81. sz. és jegyzetei.

50. Típuskatalógus III/33.

51. MNT III/A: 256. sz. és Várnai: 597.

52. Várnai Péter ebből a dallamkörből származtatja magát a históriás dallamot is.

53. A JAM tulajdonában lévő úttörő-gyűjteményben, pl. az új stílus 80%. A legújabb gyűjtésekkel egybeszámolva már csak 47%.

54. Erdei Ferenc: Séta bölcsőhelyem körül (rádióriport) és Város és vidéke: 315. A Medvetánc Bartók zongorára írt Szonatinájának (1915) középső része, „jocul ursului” jelzéssel. (Lampert Vera: Bartók népdalföldolgozásainak jegyzéke: 125. sz.). Nem valószínű azonban, hogy Erdei erre a dallamra gondolt.

55. Felletár Béla 1997, 2002.

56. Kodály– Vargyas 10.

57. L. Elöl, a 812. lapon.

58. Szeghy Endre kiszombori gyűjtésében 4 régi stílusú dallam szerepel. Ezek közül kettőt közlünk (6–7. példa), a másik kettő furcsa dallam. Talán sajtóhiba. Minden esetre elüt a tájjelleg átlagától, és környékbeli adatokkal sem igazolható. (Szeghy Endre [É. n.] 31. és 34.)

 

forrás:http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_3/014_a_nepzene.htm

Címkék: népzenei hagyomány

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Molnár Magdolna 20 órája új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 20 órája új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 20 órája új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 20 órája új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 20 órája új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 20 órája új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 20 órája új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 20 órája új videót töltött fel:

Molnár Magdolna 20 órája új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu