Czinka Panna legendája.

Barna Mihálynak volt egy fia Czinka vezetéknévvel,aki apja mellett volt Rákoczy udvarában.Ez is cigányzenész volt,de róla nem maradt fenn más mind,hogy õ volt a legendás cigánylány,Czinka Panna apja. A legenda szerint,Czinka Panna,rut,kancsalszemû,kistermetû cigánylány volt,a kurucezredes Ocskay László táborában.Jókai Mór szerint,aki a „Szeretve mind a vérpadig”cimû regényében foglalkozik többek között Czinka Pannával is,a lehetõ legrútabnak irta le a cigánylányt,de a végén hozzátette,„Volt ennek a csúf kis szörnyeteg cigánylánynak egy hegedüje,aminek a húrjaibol azok az õ sovány kezei oly csodaszép dalokat tudtak elõcsalogatni a nyirettyüvel,hogy zokon megesett a szive annak,aki hallgatta.Õ maga szerezte azokat.Lángész volt.” Hibázik a legenda,és vele eggyütt tévedett a nagy iró.Mert ez a cigányleány nem lehetett azonos a kuruc cigánylányal,mert Czinka Panna 1711-ben született,a Rákoczy-szabadságharc szomorú végén.Vagy a dátumok hibássak?Mégis,akármikor született is,létezése nem kétséges.Sajógömörben,Lányi János földbirtokos birtokán született,és már 9-éves korában nagyon szépen hegedült.A földbirtokos küldte Rozsnyóra zenét tanulni.14 éves korában ment férjhez egy nagybõgös cigányzenészhez.Férjével és két sógorával alapitotta 1728-ban az elsõ ismert és hiressé vált magyar zenekart.Ott a Sajó partján élte le egész életét,habár messzire is elvitték zenélni.Késõbbi zenekara már a fiaibol állot.Sok pénzt keresett és szép vagyont hagyott családjának.Csáky bibornoktol kapott egy Amati hegedüt is,ami halálakor,1772-ben elkisérte a sirba... Czinka Panna volt az egyedüli cigányprimás asszony.Sok halgatót szerzett,de csak háromnak maradt fönn a cime.Ezek a „Háromszáz özvegy nótája”,a „Halotti tánc” és „Õsapáink dala”. Emlékét örzi sajógömöri mellszobra,amelyre ezek a sorok vannak vésve: „Egy gömöri sirhant felett, Muzsikálnak most a szelek. S a földben is zeng a négy húr, A vonóban száz nóta gyull.. Egy barna lány bûvös ujja, A szép kesergõket huzza. Úgy mint egykor,réges régen, Tépett záslók idejében... „ A világhirt szerzett cigánylány emlékét örzi Ökröss Bálint négyfelvonásos szinmûve,Jokai Mór fent emlitett regénye,majd Dózsa Endre kétkötetes regénye amely 1913-ban jelent meg Kolozsvárott.Kodály Zoltán is daljátékot irt „Czinka Panna balladája”cimmel,Balázs Béla szövegére. Emléke a mai napig él.Balladák,versek hirdetik,hogy volt egy nagyszerû mûvész,ki mind a mai napig példaképként választható sokak számára...