KONDOR ERNÕ

Balassagyarmaton született 1884. március 26-án. Színész, zeneszerzõ.Balassagyarmaton volt banktisztviselõ majd 1904-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképzõ Iskoláját, Aradon, Debrecenben és Kassán színészkedett.Váratlan örökséghez jutva, 1907. március 1-jén megnyitotta Fõvárosi Cabaret Bonbonniere néven az elsõ igazi pesti kabarét. Sikerült megnyernie Nagy Endre újságírót konferansziénak. Szerzõdtette a Ligeti Színkörbõl Somlay Artúrt, Szép Ernõt, aki csípõs rigmusokat mondott, és Nyáray Antalt, a sanzon kiváló elõadóját.Egy hónap múlva azonban eladta kabaréját Bálint Dezsõnek, õ maga pedig Nagyváradon, a Zöldfa-passage-ban nyitott kabarét, amely 1914-ig mûködött. Hegedûvirtuózként lépett fel évekig. Miután vagyonát elvesztette, eladta a kabarét (1908) és ismét vidéken játszott. Dalokat írt, számos nótája valóságos népdallá lett (Kecskebéka felmászott a fûzfára, Zöldablakos kicsi ház, Sárika kis szentem stb.). 1910-ben az egyik amerikai zenemûkiadó vállalat dalpályázatot hirdetett. A világ minden részérõl beérkezett több száz dal szerzõje közül Kondor Ernõ nyerte az 5000 dolláros pályadíjat. A vén cigány címû dalával Kondor olyan nagy sikert aratott, hogy szövegét húsz nyelvre is lefordították, kottáját szerte a világon forgalomba hozták. 1934-ben a Cigánykaraván címû amerikai filmben Giovanni Martinelli, a Metropolitan világhírû mûvésze énekelte a dalt. Szerzeménye a New Yorkban megrendezett dalversenyen is elsõ díjat nyert.A zeneköltõ nevéhez számos ismert magyar nóta fûzõdik: Asztalomon badacsonyi, Zöld ablakos kicsi ház, Van nekem egy gerlicém, Kertes ház, benne egy rózsabimbó kezdetû dalok ma is sokaknak ismertek. , A fasizmus évei alatt dalait már nem adták elõ, töltõtollak javításából tartotta fenn magát.Nagy nyomorban. 1951-ben Budapesten hunyt el.