Patikárius Ferkó- (1827-1870)

Nagyhirû prímás. Eredeti neve Dudás volt, de az anekdota szerint játékával kigyógyított egy fõurat lelki betegségébõl, és így „Pati-káriusnak" hívták ezután. 1867-ben a párizsi világkiállításon is játszott III. Napóleon császár elõtt.
Farkas Miska - (1829-1890)
Prímás. Gyõri zenekarvezetõ, a Dunántúl leghíresebb prímása; Bihari János unokája. 1848- ban mint tábori zenekarvezetõ Klapka György hadtestében szolgált. Késõbb bejárta zenekarával szinte egész Európát.
Rigó Jancsi(1858-1927)
Öt évesen már hegedût vett a kezébe. A tanítótól lopott húrokat hozzá, amiért az esperes úr kérésére bocsánatot kért. E gesztusáért nála maradhattak a számára nagy kincsek. Ezután órák hosszat gyakorolt minden nap a szabadban: az erdõ, a nádas világa hálás közönség volt. Egymásnak muzsikáltak. 10 éves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. Elõfordult, hogy õ volt a szólista. A falusiaknak tetszett a kis prímás. Az apja akarta tanítani, szerencsére az esperes úr nem engedte. Elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsihoz, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tûntetett ki. A már világhírû prímás tehetségesnek találta a 12 éves fiút, felvette a zenekarában, igaz cimbalom hordozónak. A prímás tanította meg a lelkét adni a zenéhez. A zenekarral 15 éves korában Kaposvárig jutott. Örökölte vajda nagyapjától, zenész apjától az õsi virtust: nem alázkodik meg senki elõtt. Barcza Józsi látta milyen nagy tehetséggel van megáldva, mégis csak kontrásként játszatta a zenekarban. A lánya és Rigó Jancsi között szerelem szövõdött, ami szintén szította közöttük a tüzet. Az egyre élesedõ harcban otthagyta a Koronát, elindult szerencsét próbálni: saját zenekart szervezni. Hamarosan feleségül vette a kaposvári prímás lányát: Mariskát. Nem lett teljes a kibékülés. Az idõs prímás egyre nehezebben viselte veje népszerûségét. Alig 24 évesen Jancsi elindult újra szerencsét próbálni. Két hónappal azután, hogy elhagyták Kaposvárt már Budapesten az Andrássy úton, a Reutter kávéházban játszottak. Rigó Jancsi és zenekara 1896-ban egy párizsi étteremben, a Restaurant Payard-ban játszott, ahol jelen volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, egy amerikai milliomos lánya Claire Ward, vagy Ward Klára. Az asszony beleszeretett a tüzes fekete szemû Jancsiba, elhagyta érte férjét, a szerelem kölcsönös volt, Jancsi elvált feleségétõl Barcza Mariskától. Ez annyira nagy port kavart, hogy több lap köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is tudósított a válóperrõl. A szerelem körülbelül tíz évig tartott, ezalatt elherdáltak több, mint 8 millió dollárt. Ezután Ward Klára Nápolyban, a Vezuv lábnál faképnél hagyta Jancsit, és megszökött egy olasz pincérrel. Késõbb feleségül ment egy jóképû olasz hotelportáshoz, örökségébõl kitagadák, ezután fotómodellként tengette életét. Rigó Jancsi évekig bolyongott Európa nagyvárosaiban, 1910-ben volt felesége megpróbálta visszacsalogatni, de nem volt maradásra Kaposváron mert kiutálták. Szegényen, lezüllötten és elfeledetten halt meg Amerikában (más források szerint Fejér megyében), utoljára egy levitézlett színésznõvel járta a lebujokat és hegedûjén keserves magyar nótákat játszott. Jancsi egy pesti cukrászdában egy csokis, édesen krémes süteménnyel kedveskedett szerelmének. A cukrász, aki készítette a süteményt Rigó Jancsiról nevezte el. Számítása beigazolódott, a rigójancsi rövid idõ alatt hatalmas népszerûségre tett szert. A cukrászat klasszikus készítménye lett Magyarország határain túl is, amely a XIX. századi asszonyszöktetési románcuknak állít emléket. A szerelmi történetbõl 1959-ben francia-magyar film készült Fekete szem éjszakája címmel. 2004-ben létrejött angol rockzenekar is Rigo Jancsi néven fut, holott egyik tagja sem magyar származású. Honlapjukon a leírás szerint azért választották névadójukként a cigányprímást, mert szerelmének története azt üzeni számukra: a zene mindent legyõz. 2004 óta szülõvárosában, Pákozdon megrendezik a róla elnevezett fesztivált.