Sárközi Ferenc

Sárközi Ferenc (1820-1890) karmester, Kossuth cigányhadnagya a Fejér megyei Gárdonyban született. Elsõ zenekarát 1835-ben alakította. Az 1847-ben alakított bandájával Pesten maradt a forradalom kitöréséig. Sárközi volt az elsõ aki a szabadságharc kitörésekor önként jelentkezett.Mikor Jellasics horvát bán serege rátámadt az országra, Pesten a legkiválóbb cigányzenekar, Sárközi Ferenc és bandája volt. Összejöttek a Beleznay-kertben próbára. Ott elhatározták, hogy jelentkeznek a honvédseregbe. Sárközi a bécsi Zeneakadémián végzet, mûvelt ember volt. Úgy gondolta, egyenesen Kossuth Lajost keresi meg a döntésével. Ismerte õt, minden nótáját tudta, hiszen korábban sokat muzsikált a kedvére. El is ment Kossuth Lajoshoz a minisztériumba. Beengedték hozzá, mert híres ember volt Sárközi Ferenc. Kossuth Lajosnak nagyon jólesett a prímás kérése. Azt válaszolta Sárközinek: - Na, fiam, most menj haza. Majd én szólok az érdeketekben a tábornokoknak, onnan fognak üzenni nektek. Megmondják, hol lesz a beosztásotok. Tudod, én most a pénzügyekkel foglalkozom, a hadsereg ügye a tábornokokra tartozik. Így is lett. Harmadnap egyenruhás huszártiszt jelent meg Sárközi lakásán. Pecsétes parancsot vitt magával Móga tábornoktól, aki kinevezte Sárközi Ferencet a honvédsereg összes cigányzenészeinek parancsnokává - hadnagyi rangban. Egyben bandájával beosztották Nagy Sándor tábornok hadtestébe, Inkey Gáspár huszárezredébe. Sárközi Ferenc és bandája aztán részt vett Budavár bevételében, a komáromi, debreceni és sarkadi ütközetekben. Világosnál elfogták és az aradi vár börtönébe akarták zárni, amikor egy osztrák kormánybiztos felismerte, s így szabadon bocsátották. A Párizst látott cigányok közt elsõ volt.