Béres Ferenc (1922-1996)
Gagybátorban, hétgyermekes családban született, szüleitől örökölte jó énekhangját. Az elemi iskola elvégzése után Sárospatakon a református főgimnázium tanulója lett, de közben néhány évig szakiskolában tanult, majd ugyanide visszatért és leérettségizett. 1946 évtől tagja volt a hajdani Nemzeti Színházban játszó Muharay Együttesnek, furulyázott, játszott, és énekelt az együttes műsorában. 1949 évben a Pázmány Péter Tudományegyetemen néprajzos és művészettörténész diplomát szerzett.

Néhány gondolat műfajrontásról és kallódó tehetségekről

Az elmúlt hónapok történései gondolatébresztő aktualitást adnak a műfaj megítélésének jobbítását célzó törekvéseknek.

Fórumozók gyakran felteszik azt a kérdést, és mai fórumtémák között is olvasható, ki hivatott megítélni egy nótaénekes jelölt tehetségét. A kérdés nótaversenyek kapcsán újra meg újra aktualitást nyer, és vitára ingerli az érdeklődőket. Aztán a soron következő nótaversenyen megint megkérdőjeleződik a zsűri alkalmassága és kompetenciája, és a legvégén mindig többen vannak az elégedetlenek, a kritikus hangot megütők az elégedetteknél.

2009-12-02 09:51

Riport a nótaverseny győztesével

Nagy sikere volt a Szolnok Televízió által rendezett Nótaversenynek november 28-án a szolnoki Tiszti Klub Étteremben. Muzsnyai Lászlóval, a verseny győztesével és Harcsa Bélával, a Szolnok Televízó cégvezető-rendezőjével beszélgettünk.

- Számított arra, hogy megnyeri a versenyt?

- Nem számítottam arra, hogy nyerni fogok, a kis családom nevezett be a nótaversenyre a tudtom nélkül - mondta Muzsnyai László, aki Tiszaföldvárról érkezett a Szolnok Televízió nótaversenyére, melyet meg is nyert.

A KÖZTÜNK ÉLŐ NÓTA SZERZŐ - MATUSIK SÁNDOR

# 2011-03-15 15:35 kedd

"Magyarnak lenni büszkeség…"

Különdíjat kapott Matusik Sándor saját szerzeménye a VI. Magyar Nóta Olimpián. A kiskőrösi dalszerző célja, hogy visszaszerezze a magyar nóta népszerűségét.

- Mióta az eszem tudom, zenélek – mondja Matusik Sándor. - Nyolc éves lehettem, amikor már a nagyhírű kiskőrösi Vasutas Zenekarban játszottam. Ott figyelt fel rám Filus Lajos bácsi, a karnagy, és meghívott a saját, akkortájt alakult zenekarába. Harmonikásként kezdtem a muzsikus pályámat, egy évig Fóti Ferenc tanítgatott.

LÁSZLÓ IMRE

.,.,

.,.,. 

 A két világháború közötti időszak népszerű nóta énekese. 1896-ban "Csongrádon született. Színi tanulmányait Rákosi Szidi iskolájában végezte, miközben Dr. László Gézánál tanult énekelni. Ezt követően három évig a pécsi színházban bonvivánszerepeket alakított, majd rövidebb ideig Békéscsabán és Makón működött. Utána néhány évre búcsút vett a színpadtól és Csongrádon a Közművelődést Egyesület igazgatója lett.

http://www.nagykar.hu/keptar/1268/23216.html

Tapolca, Városi Panteonfal: Sallai Misi emléktáblája

A Malom–tó mögött álló magas kőfal a Városi Panteonfal, amelyen több neves, tapolcai kötődésű személyiségnek állítottak emléktáblát.
Sallai Misi (1910-1970) Európa-szerte híres cigányprímás Tapolcán született. Emléktábláját 2003-ban avatták fel. (A szakirodalom szerint vezetéknevét i-vel írta, ezen az emléktáblán viszont Sallay alakban szerepel.)

A felvétel 2007 februárjában készült.

a nóta szövegét irta és zenéjét szerezte:

Niczky Géza

Arra kérlek én Istenem : tegyél szebbé, jobbá mindent nékünk
Soha-soha ne szenvedjünk, lehessen nagy szeretetben élnünk
Sose szünjön meg a hitünk, legyünk jók, ameddig tart a létünk
Tünjön el a félelmünk is, legyen mindig kegyes a sors vélünk

Arra kérlek drága Isten: legyen tiszta érzés minden szívben
Lelkünk ne is sóvárogjon soha többé azért, ami nincsen
Csak a jóság legyen jelen minden nap az emberek szívében
Részesüljünk emberségben, maradhassunk mindig tisztességben