Forrás:http://gramofon.nava.hu/743798313/sotet_erdo_surujebol_kakukkmadar_hallik

Forrás:http://gramofon.nava.hu/1730252458/nem_siratlak_nem_kereslek

Forrás:http://gramofon.nava.hu/2083804058/oszi_rozsa_feher_oszi_rozsa

Forrás:http://gramofon.nava.hu/1691130898/elmegyek_ablakod_elott

m: A Csap utcán véges véges-végig / Zöldre van a rácsos kapu festve

Forrás:http://gramofon.nava.hu/1793196807/edesanyam_kosse_fel_a_kendot_a_fejere

A túrkevei tanyasi iskolától a világhírig. 50 esztendeje a magyar és cigány népzene, népdal gyűjtője, előadója, népszerűsítője Madarász Katalin. A Rádióból 1956 után kitiltották ugyan, de sokáig nem nélkülözhette művészetét a nemzeti média, így néhány év szilencium után visszahívták. A most 79 esztendős előadóművész a világ nagy színpadain szerzett népszerűséget és elismerést a magyar népi kultúrának, életművéért 2012-ben a Magyar érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

 Ilyen nincs, és mégis volt. Pálkerti Zsuzsannának 1951-ben, hétéves korában külön telefonvonal került a nevére, mert a szerepléseit levelezés útján már képtelenség volt szervezni. Fehér blúzban, fehér harisnyában, fehér masnival a hajában lépett fel ekkoriban, hófehér volt még a harmonikája is, melyen oly sokszor játszotta a Kalinkát, a Poljuskát és Brahms magyar táncai közül az ötödiket.

Egy varrónőtől tanult zenélni: az édesanyjától. Az asszony szépen énekelt, balalajkán és bendzsón játszott, és minden fellépésre elkísérte csodagyereknek tartott lányát.

Veiczi Irma:

Hogy ki is Veiczi Irma?

Cila mama Erzsébetvárosban, sőt országosan is ismert.

 Veiczi Irma, ismertebb nevén Cila mama az erzsébetvárosi kulturális élet meghatározó személyissége. Ő vezeti a Vll. kerületi Topogó klubot és Morvay Károly dalkört is.

Emelett verseket, nóta és dalszövegeket is ír. Magánéletéről nem szívesen beszél, munkásságáról, eddig elért eredményeiről annál inkább.

- A Topogó Klub keretében a nyugdijasok számára zenés, táncos összejöveteleket,

gyakran kirándulásokat szervezünk.

Fátyol Misi a délalföldi Makó városának, és térségének, talán legnagyobb múlttal rendelkező cigánydinasztiája ad inasztia. Családfájuk levéltári és egyházi nyilvántartások felkutatásával 1703-ig vezethető vissza. Tehát már a Rákóczi szabadságharc idején, családjuk ősei ebben a városban muzsikáltak, és minden generáció fiai muzsikusok voltak. E 300 évet magába foglaló történet végén állt a legendás hírű cigányprímás: Fátyol Misi, aki a megtestesítője lett, az ideális prímás fogalmának, és magában hordozta a zenekarvezetői erényeket, és szaktudást egyaránt.

Fátyol Tivadar

Cigányzene, cigány népzene, zenész cigányok

    A magyarországi cigányok zenéjén belül meg kell különböztetnünk a cigány népzenét és a cigányzenét. A cigány népzenén a nem muzsikus cigányok zenéjét értjük, cigányzenén pedig a cigányzenekarok által kialakított sajátos műzenét. Ezt a különbséget az írásban is jelöljük: külön írjuk, ha folklórról, népzenéről beszélünk, egybeírjuk, ha az utóbbi műfajra gondolunk.

2009.07.31.

A dal, a nóta és a szalonzene éltetője

Beszélgetés Pere János előadóművésszel

– Ebben az évben jelent meg a Herkulesfürdői emlék c. CD-je. Ez a dalokat tekintve mennyiben különbözik az 1991-es nagylemeztől?

– Mivel egy CD-re több anyag fér rá, mint egy hanglemezre, így három számmal többet tartalmaz az idei hanghordozó. Ez számomra is az újdonság erejével hatott, mert elfelejtettem, hogy több dalt is felénekeltem akkoriban, de nem mindegyik fért rá a lemezre.

Béres Ferenc (1922-1996)
Gagybátorban, hétgyermekes családban született, szüleitől örökölte jó énekhangját. Az elemi iskola elvégzése után Sárospatakon a református főgimnázium tanulója lett, de közben néhány évig szakiskolában tanult, majd ugyanide visszatért és leérettségizett. 1946 évtől tagja volt a hajdani Nemzeti Színházban játszó Muharay Együttesnek, furulyázott, játszott, és énekelt az együttes műsorában. 1949 évben a Pázmány Péter Tudományegyetemen néprajzos és művészettörténész diplomát szerzett.

Néhány gondolat műfajrontásról és kallódó tehetségekről

Az elmúlt hónapok történései gondolatébresztő aktualitást adnak a műfaj megítélésének jobbítását célzó törekvéseknek.

Fórumozók gyakran felteszik azt a kérdést, és mai fórumtémák között is olvasható, ki hivatott megítélni egy nótaénekes jelölt tehetségét. A kérdés nótaversenyek kapcsán újra meg újra aktualitást nyer, és vitára ingerli az érdeklődőket. Aztán a soron következő nótaversenyen megint megkérdőjeleződik a zsűri alkalmassága és kompetenciája, és a legvégén mindig többen vannak az elégedetlenek, a kritikus hangot megütők az elégedetteknél.