Híres szerzők énekelnek. Nótatörténeti sorozat IV. rész: Vitéz Kókay István

irta: Kovács Péter

A minap, egy antikváriumban nézelődve megakadt a szemem egy kisméretű, vékonyka kiadványon, amelynek a címe Vitéz Kókay István dalai. Igazából a rajta szereplő „vitéz … dalai” szókapcsolat volt az, ami felkeltette az érdeklődésemet. Kíváncsivá tett, hogy miről énekelhet egy vitéz, egy háborút megjárt katona és ki is lehetett ő valójában?

 Vitéz Kókay István dalai (Nádor Kálmán kiadása, 1936 után)

Csupán a rendelkezésemre álló albumokban néztem utána Kókay István, a katona adatainak, de így is sikerült számos információt találni vele kapcsolatban.

Fájó szívvel búcsuztunk el Buffó Rigó Sándortól a 100 Tagú Cigányzenekar elnökétöl és kísértük utolsó útjára

http://borsonline.hu/galeria/reszletek?id=1240&openImage=19753

Családtagok, barátok, zenésztársak és tisztelők, egykori tanítványok százai kísérték utolsó útjára Buffó Rigó Sándort, a 100 Tagú Cigányzenekar elnökét, prímását.

A bizottság 2014. május 16-án.Szarvason ülésezett, történelmi városban, régi falak között… egy olyan városban amely méltán büszke arra, hogy Tessedik Sámuel dolgozott itt, és rengeteget tett a magyar vidékért  Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác meghonosításáért Magyarországon.

A hely szelleme hatott.

Akácos út, ha végig megyek rajtad én...  A klasszikus magyar nóta mellett hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be a testület szarvasi kihelyezett ülésén.

Madarász Katalin nemcsak édesanyjának legkedvesebb virágja ő, hanem a magyar dalkultúra hervadhatatlan virágja, amely kipattanása óta virít, mint egyedülálló jelenség vonva magára bámuló tekintetünket.

Madarász Katalin előadóművészete a magyarság, a magyar néplélek minden rezdülését magában hordozza a maga természetes hitelességében. Mindenekfelett álló élmény látni, hallgatni.

László Mária:

Édesanyáink köszöntésére ( saját költemény )

Első magyar szép szavunkat, édesanyák mondták,
Bölcsőnket is valamikor lágyan ők ringatták,
Vigasztaltak akkor is, ha fájt nékik az élet,
Jó Istenem áldd meg őket, áldd meg, nagyon kérlek !

Mindig vártak, ha elmentünk, ajtót sosem zártak,
Két karukkal átöleltek, ha megtalált a bánat..
Nevettek, ha sírt a lelkük, mindig csak szerettek,
Jó istenem áldd meg őket, áldd meg nagyon kérlek !

Zene és szöveg : Petró István

Anyám, édesanyám dallal köszönöm.
Boldog ifjuságom, felnőtt örömöm.
Köszönöm, hogy mindig édesanya voltál,
Köszönöm a dalt, amellyel álomba ringattál, álomba dudoltál.

Anyám, hogyha dalol minden muzsikál,
Mint , mikor a hárfa bársony hangja száll.
Dalolj édesanyám, úgy, mint réges-régen,
Mindannyian azt kivánjuk véget sose érjen, anyám soká éljen.

Szövegíró: Rózsa Béla

Éppen ma kaptam hazulról postát öreg betűkkel írva tele.

Az első nagykárolyi cigányzenészekről - bandákról és zenés megnyilvánulásokról EBLE Gábor történész, a gróf Károlyi család gazdasági és politikai életének tanulmányozója közöl néhány adatot. A család kulturális életének ismertetése során kihangsúlyozza, hogy a Károlyi uradalomban, akárcsak az ország más főnemeseinek udvarában, egy-egy fontosabb családi esemény, házasság, keresztelő vagy fejedelmi látogatás alkalmával, nagy pompával előkészített vigadalmakat rendeztek.