Végre egy értelmes döntés! 

. 

felismerték a magyarnóta szerepét, jelentőségét és tudomásul vették hogy milyen sokat jelentett a kor emberének és a hazáját, történelmét megbecsülő egyénnek.

.

Végre egy értelmes döntés!

Felkarolták a magyarnóta kulturális örökségének ápolását és közkinccsé tételét.

.

Igaz, hogy ez egy csepp a tengerből, de sivatagban minden csepp az életbenmaradást segíti.

Reményeink szerint a rádió sokat segíthet abban, hogy a nóta újra méltó helyet és rangot kapjon a magyar kultúrában.

Mai rohanó, elsivárosodó anyagias világunkban rendkívül fontos a felnövekvő nemzedékben a hazaszeretet, a gyökerek, a hazához tartozás büszke érzésének erősítése

A magyarnótákat megszólaltató rádiócsatorna  nevét a legendás primásról,  Dankó Pistáról  kapta.

Danló Pista (1858-1903) Szeged városának és egyben hazánknak is egyik legnépszerűbb szülötte.  A századforduló hírneves és legkedveltebb nótaszerzője, a magyar népies műdal felvirágoztatója.. Már 15 éves korában cigányzenekart szervezett és vezetett szülőfalujában.  Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé

Dankó Pista nótaköltő dalai ma is népszerűek, még ma is dalolják az idősebbek és a fiatalok is egyaránt

Az istenadta tehetségű muzsikus cigánycsaládból származó magyar dal - és nótaszerző  több mint 500 nótát szerzett

  A világ első cigányszobra Dankó Pistának állít emléket. A  szegedi Stefánián álló másfélszeres életnagyságú, látványban gazdag szobor mesél a muzsikus kedélyes jelleméről. A szép alkotást 1912-ben Margó Ede szobrászművész készítette, aki olyannyira rajongott Dankó Pista nótakirályunkért, hogy nem fogadott el a szobor készítése után tiszteletdíjat. 2003-ban Dankó Pista halálának 100. évfordulója alkalmából a szobor mellett közvetlenül egy emléktáblát helyeztek el, melyen Juhász Gyula „Dankó Pistának” című verséből olvasható egy versszak:

„Húzd rá, cigány, te örök, te áldott,

Virulj mindig, dicső nótafa,

Halhatatlan híred ragyogását

Be ne földelje feledés hava!”

Neves költők, írók pártfogoltja, irodalmi művekben tesznek említést róa.

Dankó neve a versfaragók ihletője.

Rudnyánszky Gyula Cigány nóta című verse, ami csak Dankó halála után került elő a kéziratok közül:
„De szépen szól a hegedűd,
Aki hallja: sír, nevet.
Füstös cigány, tán szíved van
Ráfeszítve húr helyett?

A nótámban szegény szívem
Vergődését érezik,
Mely kacag a gyötrelemtől
És a kéjtől könnyezik.

Születésének helyéről maga is rejtélyesen nyilatkozik önéletrajzában, amelynek megírására Gárdonyi Géza kérte. Így fogalmaz: „Születésemre vonatkozólag legjobb lenne, ha a helyet nem említenéd, hanem így írnád: Született ott, ahol szív nem terem. Mindenki tudni fogja, hogy hol születtem."

Apja halála után nem járhatott tovább iskolába: csak három elemit, egy református, meg egy lutheránus iskolát végzett. Nem maradt azonban műveletlen „vadzseni". Falta a könyveket: előbb diáktársaitól kért kölcsön olvasnivalót, aztán amikor jutott rávaló, egész könyvtárat gyűjtött. Dumas, Victor Hugo, Jókai műveit különösen szerette. Barátai között olyan tisztelt nagyságok találhatók, mint Pósa Lajos, Tömörkény István, Gárdonyi Géza.
A színházzal is kapcsolatba került, sikeresen komponált zenét a kor népszerű színműveihez.

Az élet iskolájában jelesre vizsgázott.

Hegedülni az országos hírű Erdélyi Náci tanította – két hónapig. A legnagyobb gyereknek korán munka után kellett néznie, vályogvetéssel kereste a krajcárokat. Nem tartozhatott hát a hangszervirtuózok közé, de ha játszott, a kortársak szerint szívéből szólt a muzsika.

.

Hegedűjét  1929 óta a szegedi Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Látványtárában őrzik. A különleges hegedü, melyen Dankó Pista neve is olvasható Schunda Vencel hangszegyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Dankóhoz 1891-ben került, aradi koncert körütján játszott rajta. Azóta már restaurálták, mert a több mint 120 éves hangszer megrepedt.

Az elkészült hegedüt megszólaltatta már

Szecsődi István Liszt Ferenc dijas hegedüművész és Frankie Látó világhírű szegedi dzsesszhegedüs is.

Dankó Pistáról Szegeden, Gödöllőn,  Emődön, Tiszalúcon, Budapesten, Pécsett, Gyálon, Kecskeméten,  Nagykőrösön, Miskolcon,  Tatabányán,  Veresegyházán  és sorolhatnám még utcákat,  Domaszéken, Győrött  teret neveztek el.

Művelődési házak,  iskolák, emlékversenyek, primástalálkozók, nótaversenyek, fesztiválok  névadója.

Dankó Pista Intercity járat közlekedik Szeged és Budapest között.

Életéről nagyszabású gondosan megrendezett életrajzfilm készült, remek nótákkal, jó jellemrajzzal és környezetábrázolással. A színvonalas, romantikus melódramatikus film főszerepeit nagyszerű szinészek játszák.

a film tartalma:

Dankó Pista beleszeret Jáky Ilonkába, a szép, szőke úrilányba, ezért régi szerelme, Rózsi, a vad cigánylány megátkozza. Ilonka megszökik Pistával és összeházasodnak. Nehéz körülmények között élnek, de Pósa Lajos felkarolja a tehetséges fiatalembert. Pista szeretné visszaszerezni legendás hegedűjét, amely egy orosz herceg birtokába került, ezért oroszországi körútra megy. Itt találkozik Rózsival, aki időközben híres táncosnő lett, és most őt is a hatalmába keríti. Közben Pista megbetegszik, és hazatér meghalni. Utolsó óráiban csomag érkezik Rózsitól. A visszakapott hegedűvel eljátssza utolsó dalát

Álljon itt Dankó Pista hagyatékából egy levél, melyet Pósa Lajosnak írt San Remóból:

Remek ízelítő, hogy elképzeljük miért is volt annyi barátja és miért is szerették oly sokan .

DANKÓ PISTA LEVELE SAN REMOBÓL A PÓSA-ASZTALHOZ 

1899. február 15.

Szállok az urakhoz, kedves Pósa - asztal !Régen tudom már, hogy tele vagy m a l a sz t a l.Nem is kérek tőled szalonnát, kenyeret,Küldd inkább azonnal vasúti jegyemet.Akaratod megvolt: de országod nem jő ?Így hát majd én megyek üsse meg a mennykő ...!Ezt a csúf országot, - hej megenném nyersenHogyha nem készülne az a m a j d hangverseny.De hát már csak egyszer tán nyélbe lesz ütve,Vagy a lepény úgy jó, ha jó ki van sütve ?Jól van hát, bevárom, megbocsátok érte,Pedig már a Stigler a koszt árát kérte.Üdvözlégy Sipulusz minden zsebem Mohács !Kisegíthetne most a jó "Kazán Kovács".Jaj, mért hoztam elő, mért is emlegetem,Még biz felolvassa a hangversenyemen !Pedig, ha felolvassa, szórjon más virágot;Mert az már bejárta százszor a világot.Olvassa fel inkább a K i n g y e s i tárczát,Arra majd kiveszi mindenki a tárczát.S megváltja azonnal a belépő jegyet,Leesik a székről, annyit kacag, nevet.Édes kedves Kamó ! jó, komoly ügyészem,Komoly ügy ez komám, elfogyott a pénzem.Pénz nélkül pediglen megesik immáron,Egy fogatos helyett jáhatok szamáron.Mondd meg hát, Pósának, ne várja Szilvesztert,Interperlálja meg Vlasitst, a minisztert.Addig is üdvözlöm nyugdíjas KassaitKüldjön egy szép sunkát, ámde Kassait.Pakoljon be hozzá egy pár százas bankótHadd járom meg vele rögvest Monte - Karlót.Vágyva vágyom haza csupán csak egy ver le,Hogy a kormányelnök most épp nem Wekerle;Az beszúrta volna az ex lex t ö r v é ny b e,Hogy, aki be akar esni az örvénybe,Az csak vacsoráljon a Foltinnál két nap,- 2 -
 Akkor oszt jön érte három kántor, két pap.Mert bizony Nagy Vincze azért kapott halált,Hogy mielőtt meghalt, a Foltinnál vacsorált.Node, azt hiszem, már elég lesz a jóbul,Adtam már eleget paprikából-sóbul.Fesztyt, Fenyő Sándort egyenkint tisztelem,Tyűh a Fárahóját, majd el is felejtem.Irgundum csoráre, kedves pajtás Gerzsony !Megvan-e még lelkem az a kedves p e r sz o ny ?Akit szép Aladár a nyakadra tukmált;Te fizettél, lelkem, Aladár meg ott hált !Azt írod, hogy köd van, ne menjek még haza,Hogy-e kívánság a Pósa-asztal szava.Megmondjam-e pajtás, ködben mért sántikálsz,Hogy ne lássa senki, ha nótát fábrikálsz.Azért a leveled engem el nem riaszt,A jövő héten már haza megyek bibaszt ! 
Dankó Pista ( Kéziratban, Dankó Pista hagyatékából. )

Forrás:Szinészkönyvtár

wikipédia

internet

magyarnóta klub

Nyilas Péter írása

Dankó Pista Emlékalapitvány