Dátum:  2012-12-17 12:25:35

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Magyar Rádió Nonprofit  Zrt. közös döntése értelmében Dankó Rádió néven új, hiánypótló országos csatorna indul. 

Az új zenei rádió kínálatának túlnyomó részét a klasszikus magyar nóták alkotják majd, ami a hungarikum értékű magyar operettek slágereivel egészül ki. A Dankó Rádió hiánypótló zenei tartalma mellett egységes hírszolgáltatással is jelentkezik, és jellegéből adódóan – a Régió Rádióhoz hasonlóan – elsősorban a vidék Magyarországának híreire fókuszál. A híranyagot továbbra is az MTI Hírcentrum biztosítja, az MTVA tudósítói hálózatát igénybe véve. 

A 2012. december 4-én a Mátyás Pincében megtartott sajtótájékozatón dr. Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója kijelentette: „A nyáron megfogalmazott fő célunk, mely szerint szeretnénk közösségi médiává válni, egyik nagyon fontos állomása az új rádiócsatorna adása, hiszen sok helyről hozzánk érkezett hallgatói igényt elégítünk ki a december 22-ei indulással. Mind a magyar nóta, mind az operett a nemzeti kultúra része, mindkettő kedvelt és népszerű műfaj, melyekről előszeretettel fanyagolva nyilatkoznak a „fővárosi” értelmiségi körök. Mi azonban azt gondoljuk, mind az igényes nóta, mind az operett kora könnyűzenéjének felelt meg, s ezek a dalok a mai napig slágerek, értékes részei zenei kultúránknak. Nem a „lakodalmas rocknak” kívánunk teret adni az új közszolgálati rádióban, hanem népszerűsíteni kívánjuk a népünkhöz közelálló, és a magyarságra jellemző nóta- és operett műfajt.” – mondta a vezérigazgató. „ A névválasztás azért esett Dankó Pistára, mert ezzel egy mindenki által ismert cigány származású muzsikus emlékét őrizzük meg. Ráadásul ő az, akit a magyar nótakedvelő közönség elsőként említ meg, ha a nóta szóba kerül. Ennek az elismerésnek az egyik kifejezése, hogy Szegeden például köztéri szobrot állítottak a méltán híres és népszerű magyar nótaszerzőnek.” – fejezte be dr. Böröcz István. „A közszolgálati rádiócsatornák műfajaik miatt méltán piacvezetők.” – állapította meg a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója, Jónás István. „A Kossuth Rádió hír-, beszélgetős és információs csatornaként piacvezető, a Petőfi Rádió a magyar könnyűzenét játszó adók közül emelkedik ki hallgatottságával, míg a Bartók Rádió klasszikus műsorkínálatával egyeduralkodó az országos rádiós zenei piacon. Nem titok, hogy ez a célunk a Dankó Rádióval is, hiszen a kutatások szerint közel hárommillió ember szereti ezt a műfajt.” – mondta Jónás István. „Még 2009-ben indítottuk el MR7 Dalok és dallamok elnevezésű internetes zenei csatornánkat, mivel korábban, a Magyar Rádió strukturális átalakításai során a nóta, a népzene és az operett egy része teret vesztett, másik része kiszorult a közszolgálati műsorkínálatból. Az MR7 ezt az űrt igyekezett betölteni, de internetes rádió lévén hallgatói célcsoportját csak korlátozottan érte el. A dalokat és dallamokat a Régió Rádió hullámhosszain naponta jelentkező zenei összeállításaival kívántuk a nóta és az operett kedvelőihez eljuttatni. December 22-től immár saját rádiócsatornája lesz a műfajnak, reméljük, a Dankó Rádiót minél többen hallgatják majd.” – fejezte be az MR Zrt. vezetője. Az új zenei rádió kínálatának túlnyomó részét a klasszikus magyar nóták alkotják majd, ami a hungarikum értékű magyar operettek slágereivel egészül ki. A Dankó Rádió hiánypótló zenei tartalma mellett egységes hírszolgáltatással is jelentkezik, és jellegéből adódóan – a Régió Rádióhoz hasonlóan – elsősorban a vidék Magyarországának híreire fókuszál. A híranyagot továbbra is az MTI Hírcentrum biztosítja, az MTVA tudósítói hálózatát igénybe véve. A 2012. december 4-én a Mátyás Pincében megtartott sajtótájékozatón dr. Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója kijelentette: „A nyáron megfogalmazott fő célunk, mely szerint szeretnénk közösségi médiává válni, egyik nagyon fontos állomása az új rádiócsatorna adása, hiszen sok helyről hozzánk érkezett hallgatói igényt elégítünk ki a december 22-ei indulással. Mind a magyar nóta, mind az operett a nemzeti kultúra része, mindkettő kedvelt és népszerű műfaj, melyekről előszeretettel fanyagolva nyilatkoznak a „fővárosi” értelmiségi körök. Mi azonban azt gondoljuk, mind az igényes nóta, mind az operett kora könnyűzenéjének felelt meg, s ezek a dalok a mai napig slágerek, értékes részei zenei kultúránknak. Nem a „lakodalmas rocknak” kívánunk teret adni az új közszolgálati rádióban, hanem népszerűsíteni kívánjuk a népünkhöz közelálló, és a magyarságra jellemző nóta- és operett műfajt.” – mondta a vezérigazgató. „ A névválasztás azért esett Dankó Pistára, mert ezzel egy mindenki által ismert cigány származású muzsikus emlékét őrizzük meg. Ráadásul ő az, akit a magyar nótakedvelő közönség elsőként említ meg, ha a nóta szóba kerül. Ennek az elismerésnek az egyik kifejezése, hogy Szegeden például köztéri szobrot állítottak a méltán híres és népszerű magyar nótaszerzőnek.” – fejezte be dr. Böröcz István. 
„A közszolgálati rádiócsatornák műfajaik miatt méltán piacvezetők.” – állapította meg a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója, Jónás István. „A Kossuth Rádió hír-, beszélgetős és információs csatornaként piacvezető, a Petőfi Rádió a magyar könnyűzenét játszó adók közül emelkedik ki hallgatottságával, míg a Bartók Rádió klasszikus műsorkínálatával egyeduralkodó az országos rádiós zenei piacon. Nem titok, hogy ez a célunk a Dankó Rádióval is, hiszen a kutatások szerint közel hárommillió ember szereti ezt a műfajt.” – mondta Jónás István. „Még 2009-ben indítottuk el MR7 Dalok és dallamok elnevezésű internetes zenei csatornánkat, mivel korábban, a Magyar Rádió strukturális átalakításai során a nóta, a népzene és az operett egy része teret vesztett, másik része kiszorult a közszolgálati műsorkínálatból. Az MR7 ezt az űrt igyekezett betölteni, de internetes rádió lévén hallgatói célcsoportját csak korlátozottan érte el. A dalokat és dallamokat a Régió Rádió hullámhosszain naponta jelentkező zenei összeállításaival kívántuk a nóta és az operett kedvelőihez eljuttatni. December 22-től immár saját rádiócsatornája lesz a műfajnak, reméljük, a Dankó Rádiót minél többen hallgatják majd.” – fejezte be az MR Zrt. vezetője.
forrás:http://danko.radio.hu/content/view/16389/1/

Asbóth József

A nóta szeretetét jómagam az édesapámtól „örököltem”, aki nagyon sok nótát ismer, énekel, és ha úgy adódik, akkor egy-egy családi eseményen lányaimmal mi is szívesen dalra fakadunk. Bízom benne, hogy a Dankó Rádió sokak örömére hosszú életű lesz.

"Pontosan húsz évvel ezelőtt,  1992. decemberében kerültem az akkor induló Duna Televízióhoz, azóta megszakítás nélkül itt dolgozom. Szakmai kapcsolatom a médiával 1976-ban kezdődött, amikor ötödéves magyar-angol szakos bölcsészként a Magyar Rádióba kerültem bemondógyakornoknak. 

Az ELTE elvégzése után a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása szerkesztő-műsorvezetője voltam Pozsonyban 1980-ig, ekkor egykori iskolám, a komáromi magyar gimnázium igazgatója hívására elvállaltam a megüresedett angol tanári állást és 1992-ig tanárként dolgoztam ott, de külsősként még visszajártam szabadidőmben a pozsonyi rádióba.

1983. októberében indult a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adása, ennek a műsornak első megszólalója, műsorvezetője voltam, de ezt a munkát is csak külsősként, a tanári munka mellett végeztem három évig. 1991-ben TEMPUS tanári ösztöndíjjal részképzésen vettem részt a dániai Norre Nissum-i Egyetemen, illetve Londonban a Roehampton Intézetben. 
Húsz évvel ezelőtt aztán - amikor az induló első magyar műholdas televízióhoz hívtak bemondó-műsorvezetőnek - úgy döntöttem, hogy másodszor már nem hagyom ki a sors által felkínált lehetőséget (ui. 1977-ben három állásajánlatot kaptam Budapesten: a MTV-ben, a MR-ben és a Jedlik Ányos Gimnáziumban, ahol gyakorló tanár voltam az 1976/77-es tanévben), így a Duna Televízióhoz kerültem, és családommal visszajöttem Budapestre. 
Az elmúlt húsz évben a legkülönbözőbb televíziós műsorokban dolgoztam - korábban bemondóként, majd műsorvezetőként, szerkesztő-műsorvezetőként. Szerencsésnek tartom magam, hogy mindig azt csinálhattam, amit szeretek."
Tarnai Kiss László

"Huszonnyolc éve a magyar nóta éllovas énekes előadója, huszonhat éve pedig televíziós, majd rádiós szerkesztője-műsorvezetője vagyok. Ez idő alatt sok mindent átélt a műfaj, csillogást és mellőzést. Önálló rádióállomása azonban eddig még sosem volt. Ám most megszületett a Dankó Rádió, amelynek feladata az, hogy visszahozza a nóta egykori rangját és ápolja a társ-műfajokat, a népdalt és az operettet is. Szeretnénk, ha családtagokká válhatnánk a nótakedvelők otthonában."

 

"Zenei érzékemet édesapám hatalmas famíliájától, a művészetek iránti fogékonyságomat édesanyámtól örököltem. Gyermekkoromban zongorázni és hegedülni tanultam. Mindezt egyeztetni próbálva azzal a ténnyel, hogy közben serdülő korosztályban, majd ifiként a Vasasban birkóztam. Hatéves koromban már tudtam az akkori összes Németh Lehel, Kovács Erzsi, Sárosi Kati, Ákos Stefi számot, amelyeket verpeléti nyaralásaim során a  szőlősorok között énekeltem rokonaimnak -táskarádió gyanánt. A középiskolás éveket át-beatzenéltem zongorista énekesként. 14 évesen kerületi úttörő kulturális seregszemlét nyertem színész paródiákkal. 18 évesen fedezett föl Világhy Erzsébet énekesnő és férje Kisgyörgy János bonviván és műsorszervező. Állandó zongorakísérőjük lettem és bekerültem a haknivilágba.
Időközben megkezdtem felsőfokú-  és ének tanulmányaimat is. Raskó Magda, Szendrő Mária után kerültem valódi mesteremhez, Vályi Éva főiskolai tanárhoz, akinél tizenöt évig tanultam. Vele párhuzamosan jártam Toldi Mária magániskolájába. Tőle a stílust, a rádió- és lemezkész éneklést sajátíthattam el. Így az éneklésben Vályi Évát és Toldi Máriát tartom meghatározó mestereimnek.
A zongorakísérői tevékenység és diplomavédés mellett „A" kategóriás énekesi OSZK, majd önálló ORI működési engedélyt szereztem. Sokfelé szerepeltem az országban, nagy tapssal jutalmazták ének produkcióimat, valami mégis hiányzott: az ISMERTSÉG!
1984-ben hirdette meg a Magyar Televízió és a Magyar Rádió a II. Nyílik a rózsa… nemzetközi magyarnóta-énekes versenyt. Édesapám adta be a nevemben a jelentkezést, én pedig az egyik győztesként végeztem. Azóta ismert énekesként, jelenleg éllovasként járom az országot VEGYES koncertjeimmel, melyekben MAGYAR NÓTÁK, OPERETTEK és KÖNNYŰZENEI SZÁMOK hangzanak el sok HUMORRAL!
1986-tól 1990-ig  a Magyar Televízió szerződéses szerkesztője voltam Lengyelfi Miklós osztályán. Onnan dr. Alföldy Boruss István "átcsalt" a Magyar Rádióba szerkesztő-műsorvezetőnek, immár státuszba. Műsorkészítőként Őket, kettőjüket tartom szakmai mestereimnek. Húsz éve szerkesztem a Magyar Rádió népzenei, magyarnóta és cigányzenei műsorait. Először beosztott szerkesztőként, majd felelős szerkesztőként, jelenleg pedig vezetőszerkesztő-műsorvezetőként. Aki volt katona, az tudja, hogy a rendfokozat és a beosztás mást és mást jelent. Büszke vagyok arra, hogy rangom szerint a Magyar Rádió néhány főmunkatársa egyike vagyok, olyan nevek mellett, mint Szepesi György, Novotny Zoltán és Radnóti László. Az évek során boldogan kirándultam más műfajú rádióműsorokba is. Sokáig vezettem a Verkli, a Promenád, a hétfői Kettőtől ötig… és a Szívküldi műsorát. Erősségem volt az improvizálás, intellektuális marháskodással vegyítve.
Sokáig azt gondoltam, hogy az általam művelt műfajokban az egyetlen díj, amire esélyünk lehet, a nyugdíj. A kitartó, megbízható minőség mégis meghozta gyümölcsét. 1999-ben Cselényi-díjat, 2001-ben eMeRToN-díjat kaptam énekesként. Időközben megtiszteltek két Magyar Rádió Nívó-díjjal is. 2000-ben Sanghaj-ban egy rádiós fesztiválra beadott műsorom elnyerte a Bronzharang Kulturális Nagydíjat, amely nem attól bronz, hogy fölötte van ezüst és arany. Ez a neve! 2006. március 15-e, Nemzeti Ünnepünk tiszteletére megkaptam a Magyar Köztársasági Arany Érdem-keresztet. Nem kértem egyik kitüntetést sem, de mind jólesett!
Jövőbeli terveim: szeretetben, békességben és egészségben élni családommal, három gyermekemet tisztességben fölnevelni szeretett és kitartó feleségemmel együtt.
Énekelni addig szeretnék, amíg színpadképes vagyok és örömöt adhatok a Kedves Közönségnek. És, mert ez a legfontosabb, mindenkinek jó egészséget, hazánknak pedig békét kívánok."
Erdélyi ClaudiaNagy örömmel fogadtam a Dankó Rádió indulásának hírét. Nótás kedvű családban nőttem fel és nem telhet el születésnap, ünnepség és örömteli pillanat nótázás nélkül, mert a magyar nóta lélektől lélekig hat, egyedülálló magyar műfaj. Nagyszerű érzés, hogy szerkesztő-műsorvezetőként részese lehetek annak az értékmentésnek és hagyományőrzésnek, mely klasszikus magyar nótákat és operettslágereket sugárzó csatornánk fő feladata. Úgy gondolom, hogy ma a legszebb feladat értéket őrizni, hittel, szeretettel őszintén szolgálni a tiszta magyar szó erejét, és örömet adni. Ez a Dankó rádió legnagyobb ereje. Reméljük sokan részesei lesznek hallgatóként, nótakedvelőként. "Hiszek a tiszta szó és a szeretet erejében"

Erdélyi Claudia Felvidéken, Királyhelmecen született, s a bodrogközi Kiskövesden nőtt fel. 1997-ben érettségizett a Sárospataki Református Kollégiumban. Ezt követően a sátoraljaújhelyi Zemplén Televízióban dolgozott. 2002-ben pedagógiai diplomát szerzett magyar nyelv és irodalom - művelődési területen. Ekkor már Pozsonyban a Szlovák Televízió magyar nyelvű adásának volt hírműsor-vezetője és szerkesztő-riportere, a Magyar Televízióban pedig a Palackposta és a Kárpáti Krónika c. határon túli műsorok műsorvezetője. Festeni, rajzolni édesapjától, Erdélyi Bélától tanult. Művészettörténeti tanulmányokat folytatott a miskolci Csontváry Kosztka Tivadar Tanműhelyben, Papp Gábor vezetésével. A Miskolci Egyetemen 2007-ben politológiából és politikai kommunikációból szerzett újabb diplomát. 2008 óta Budapesten él és a Duna Televízióban dolgozik. 

Claudia gyermekkora óta rajzol, fest a legkülönfélébb technikákkal kísérletezik, fekete tussal, színes pasztellal, temperával. Az első vonalakat édesapja, Erdélyi Béla  keze alatt és Löffler Béla szobrászművész istápolásával vetette papírra. Számára az alkotás az önkifejezés, az állandó megújulás nagyszerű eszköze. Grafikáin az emberi jellem legmélyebb sajátságaival ismertet meg bennünket. 







Csendéletei, tájképei harmóniát árasztanak. Az alkotó szerint: önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, olyan örömteli felfedezés,  melyben szeretetet adunk és sugárzunk a jó Isten kegyelmével. Claudiát az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség a Hadtörténeti Múzeum dísztermében az 56-os Hűség a Hazához Érdemrend Nagykersztjével tüntették ki 2012. szeptember 6-án Budapesten. Mindezt a televízióban végzett munkájáért és közéleti tevékenységéért kapta, olyan kiváló személyiségek  mellett, mint Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Lázár Vilmos hétszeres fogathajtó világbajnok.

"Szeretem az embereket, azokat, akik képesek tenni, alkotni, a felszín mögé látni, akik megértik a gondolat a tiszta szó erejét. Az emberi és az isteni jóságba vetett hitet  közvetítik nap mint nap. Van egy nagyon szép mondás: ha van hited és akaraterőd minden tetted legyen szeretetteljes ha gyöngének érzed magad gyöngeséged is legyen szeretetteljes. Ez a legfontosabb és nem a szereplés. Ez utóbbiban hamar kiégne az ember. Mindenkor mozgalmas volt az életem: tanultam és dolgoztam de különösen az elmúlt egy év állított sokrétű feladatok elé. Kihívás volt számomra az egyesült közmédiában újra megtalálni a helyemet és a feladat ma is az : nap mint nap  helytállni. Jótékonysági rendezvények, kárpát-medencei magyar programok, kulturális események háziasszonyaként is szeretettel tevékenykedem a Rákóczi Szövetséggel pl. sokéves munkakapcsolat köt össze. 
A fő iránytű az emberi szív, ha megtanulunk a mai zűrzavaros világban a szívünk szerint dönteni, bízhatunk benne, hogy  jó úton járunk és kapunk elég erőt a feladatunkhoz, a tekintetünk  pedig  tükrözi a mindennapi életünket. Úgy érzem, sok mindent kaptam és van mit adnom. A közélet a média a festészet a zene területén…Márai mondja hogy vannak emberek, gondolatok érzések amelyek ha az életedhez tartoznak elérnek. Két éve találkoztam az Ezüst-Patak zenekarral, tetszett amit csinálnak elkezdtünk együtt dolgozni,énekelni, velük vendégelőadóként lépek föl. Népdalokat énekelek  folk-rock stílusban akusztikus hangszerelésben. Októberben Budapesten az Aranytíz Kulturális Központban volt egy nagyszabású koncert és lemezbemutatónk.Most pedig szintén Budapesten a Budai Református Egyházközség nagytermében a Szilágyi Dezső téren nyílt kiállításunk édesapámmal Bodrogköz színei címmel. A tárlat 2012. december végéig látható. A tévés- rádiós tevékenységem mellett mindez nagyon fontos számomra. Az állandó mozgásban ott van a pihenés :egy jól sikerült rádió vagy tévé adás után mindig van pár óra ami csak az enyém, amikor csöndben vagyok  és a saját csöndemben töltekezem.Még az is előfordul, hogy ez a csönd termékeny lesz mert közben  meghallom a benső hangomat,akaratomat, vágyaimat.A bensőm ilyenkor mindig jót súg! Egy lépés és jön az ihlet: rajzolok, festek, egy-két gondolatot is papírra vetek  új erővel töltődöm fel és szárnyalok.
Sokan meglepődnek, hogy a tanulmányaimnál a politológia mellett döntöttem - persze ide kívánkozik az is ,hogy még a tanítóképző előtt felvételiztem a teológiára is de a jó Isten mondhatni gyorsan a televízióba vezérelt hogy itt teljesedjek ki. Igy először a tanítóképzőt majd a politológiát végeztem el. Mindez tartást adott, megerősítette a racionális oldalamat ami nélkül az ember a mindennapokban talán elveszhet.Van amivel  születünk és adott de sok minden mást a racionális életből el kell sajátítani,műveltséget szerezni mert a tanulás az ember gerince. Csak erre épülhet egészséges szellem, test, lélek és szív. Persze nem feledkezve meg a játékosságról, ezt ma is minden tudománynál fontosabbnak tartom.





A  végére hagytam a szülőföldemet pedig a Bodrogköz és a Felvidék iránti szeretetem  mindenkor első helyen van a szívemben. S bár a  televízió és a rádió  a nagyvilágot jelenti számomra köldökzsinórt a Kárpát-medence és a világ magyarságával ha hazahívnak műsort vezetni, kiállítani, beszélgetni nagy örömmel és  szeretettel megyek. Úgy gondolom, hogy az igazi feladat az otthonról hozott értékeket, a tiszta magyar szó erejét, hittel, szeretettel őszintén szolgálni és örömet adni. A szeretet a legnagyobb erőnk! Ezt  szeretnénk sugározni munkatársaimmal együtt az újjonnan indult adónkon is a Dankó Rádióban." Nagy Ibolya Az operett jövőjét sokan próbálták megkérdőjelezni, de vitathatatlan, hogy múltját senki nem meri kétségbe vonni. A jelene? A jelen is sokszor kétséges, pedig a mai napig általunk, magyarok által közkedvelt a műfaj az egész világon! Műsorvezetőként szándékom, hogy megmutassam azt a sok fénylő vidámságot és szépséget, amely az operett zenékből és a szövegekből árad, mert ahol fény van, ott eltűnik a sötétség.


Nagy Ibolya Déryné díjas énekesnő-színésznő

"A Zeneművészeti Főiskolán magánének és zeneelmélet szakon végeztem. A diploma megszerzése után, a Miskolci Nemzeti Színház primadonnája lettem, ahol énekeltem operát, operettet, és játszottam prózai főszerepet is. Vendégművészeként felléptem a debreceni, szegedi, kecskeméti, soproni, veszprémi és a Budapesti Operett Színházban. 2001-ben az ELTE BTK-n kulturális menedzser másod-diplomát szereztem. Rendezvényeken műsorokat vezettem, koncerteken pedig bemondóként működtem közre.
2001-től 2010-ig a Kovács József által alapított  Interoperett állandó tagja voltam. 2011 és 2012-ben, egy osztrák-magyar koprodukcióban bemutatott Csárdáskirálynő, majd Cirkuszhercegnő címszerepében láthatott a német és magyar közönség. 
Jelenleg is rendszeresen koncertezem Németországban, az USA-ban és Kanadában, de felléptem már Ausztriában, Svájcban, Izraelben és Finnországban is."