Cselényi József (Fót, 1899. április 1. – Budapest, 1949. július 25.): színész, aranykoszorús magyarnóta-énekes.

Az első világháború idején katonaszínházat alapított, ott rendezett és játszott. Hazatérése után vizsgát tett a Színészegyesületben. 1919-ben a Műszínkörhöz, 1920-ban a Budai Színkörhöz szerződött. 1921-ben az Óbudai Kisfaludy Színházban játszott. 1922-ben a Városi Színházban a Bolond Istók című zenés játék címszerepét énekelte. Onnan Hevesi Sándor a Nemzeti Színházhoz szerződtette, ahol régi, híres népszínművek férfi főszerepeit alakította. Népszerűek voltak rádiós szerepei; számos hanglemez készült vele. A két világháború közötti időszaknak és a második világháború idejének leghíresebb, legendás magyarnóta-énekese volt.

Az 1940-es évek elején a Baross kávéház énekese.


Cselényi József kellemes hangjára már gyermekkorában felfigyeltek. Kezdetben, a fóti gyermekkórusban énekelt, de már akkor is élénken érdeklődött a magyar dal és a magyar nóta iránt. Elsők között tanulta meg például a diadalmas útját járó "János vitéz" dalait. A serdülő gyermek érdeklődése egyre inkább a színjátszás felé fordult. Álmainak megvalósulásához éppen kapóra jött, hogy egy vándor színtársulat 1914 tavaszán Foton vendégszerepelt. Az akkor 15 éves Cselényi, szüleinek tiltakozása ellenére csatlakozott a társulathoz. Évekig járta velük az országot, míg 1919-ben a Műszínkör, majd egy évvel később az Óbudai Kisfaludy Színház tagja lett. 1921-től kezdve, négy évig a Városi Színházban működött és 1925-ben onnan szerződtette át a Nemzeti Színház. Az ott eltöltött tíz éve alatt elsősorban a felújított népszínművek férfi főszerepeit alakította, de kisebb prózai szerepekben is sikert aratott. A rádióadások megindulása óta rendszeresen énekelt nótákat a rádióban és rövid idő alatt a hallgatók egyik kedvence lett. 1930-ban a rádióban szereplő művészek népszerűségi versenyében ő kapta a hallgatóktól a legtöbb szavazatot, egy évvel később pedig a Zeneakadémián ünnepélyes keretek között rendezték meg az 1000. nótahangversenyét. Nagy népszerűségéről sok száz lemez is tanúskodik.
Cselényi József 1931-ben ünnepelte ezredik nótaestjét a Zeneakadémián, majd megkapta a kor legmagasabb kitüntetését, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének nagykeresztjét.
A magyar dal terjesztésében szerzett érdemeiért Blaha Lujza emlékéremmel és díszoklevéllel is kitüntették.