Pálkerti Zsuzsanna mindent elkövet, hogy a műfajt népszerűsítse



Szerző: B. J.
2008. június 13.
Öt és fél évesen kezdett harmonikázni, tizenhat éves, szerelmes lányként írta első magyar nótáját, áprilisban pedig őt választották 2007 nótaszerzőjévé. A XXII. kerületi Blaha Lujza Zenebarát Kör művészeti vezetője és korrepetitora, az 1944-ben született Pálkerti Zsuzsanna több mint ötven éve van a muzsikuspályán.

Tehetségét hamar felfedezték, kisgyermekként még a Zeneakadémián is fellépett. Az ötvenes években olyan neves művészeket kísért fehér harmonikáján, mint Feleki Kamill, Kiss Manyi, Sárdy János. Hétéves korában külön telefonvonalat kapott, mert annyi helyre hívták, hogy másképpen nem lehetett volna megszervezni a szerepléseit.

– Soha nem izgultam fellépés előtt, játéknak tűnt az egész, amiért olykor tíz-húsz forint tiszteletdíjat, továbbá sok csokit és cukrot kaptam. Az énekhangomat édesanyámtól örököltem. Varrónőként dolgozott, de gyönyörűen énekelt, bendzsón, mandolinonon is játszott – emlékezett Pálkerti Zsuzsanna, aki gyermekkorában klasszikus zenét tanult, zongora- és harmonika­órákra járt.

Tizenévesen gyors- és gépíró szakiskolát végzett, rövid ideig dolgozott is a szakmában, de a muzsikálástól nem tudott megválni. Először a Metalloglobus, majd a telefongyár zenekarában harmonikázott, sőt 18 éves korától két évig miniszteri engedéllyel oktatott is. Ugyancsak 1962-ben kapta meg az Országos Szórakoztató Zenei Központtól a B kategóriás működési engedélyt, ezután 30 évig szórakozóhelyeken muzsikált, a harmonikát idővel zongorára cserélte. És ezzel párhuzamosan egyre több saját szerzeménye született – ma már több mint ötszáz táncdal és nóta fűződik a nevéhez. Szöveget és dallamot egyaránt ír, nemegyszer előfordult, hogy már hosszú ideje „befutott” kollégák kérték fel társszerzőnek, például Bicskei Dániel vagy Vitárius Imre, a „Hej, rigó, rigó” című nóta alkotója.

– Elég egy szó, egy hangulat vagy egy történet, és addig nem bírok magammal, amíg azt versbe vagy dallamba nem öntöm – mondta Zsuzsanna, aki a nótákon kívül sanzonokat, keringőt, bordalt is írt már. Témái között a szerelem és az elvesztett édesanya iránti fájdalom éppúgy megtalálható, mint a magyar tájak dicsérete. A muzsikus egyebek mellett több bordaléneklő versenyt is nyert szerzőtársával, Kreskai Ágnessel. Budafokra 15 éve jár rendszeresen, akkor kérte fel őt a Blaha Lujza Zenebarát Kör vezetésére a XXII. kerületi művelődési ház egyik munkatársa, Füzesiné Hajdú Klára.

– Noha a Belvárosban lakom, félig-meddig budafokinak érzem magam, hiszen amellett, hogy itt él a lányom és két unokám, hetente korrepetálom a kör tagjait. Nagyon szeretek ide járni, sok szeretetet kapok az itteni kollégáktól és a közönségtől is – zárta szavait Pálkerti Zsuzsanna, aki fájlalja, hogy a magyar nóta egyre inkább háttérbe szorul a médiában, éppen ezért igyekszik minden alkalmat meg­ragadni, hogy népszerűsítse ezt a műfajt.