Szeretettel köszöntelek a NÓTA Klub új tagjaként
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SEBŐK MIHÁLY
NÓTA Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NÓTA Klub új tagjaként
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SEBŐK MIHÁLY
NÓTA Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NÓTA Klub új tagjaként
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SEBŐK MIHÁLY
NÓTA Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NÓTA Klub új tagjaként
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SEBŐK MIHÁLY
NÓTA Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Bognár Gyula zeneszerző és előadóművész a www.bognargyula.hu/nota.htm oldalon ír a magyarnótáról.
A MAGYARNÓTA
Zenetörténeti feljegyzések azt igazolják, hogy a XIX. század magyar zenei élete egyre jobban bekapcsolódott az európai zenei áramlatokba. Egyik jelentős forrás a verbunkos zene. A népies műdal ( a magyarnóta)az elnyomatás korszakaiban a nemzeti érzés táplálója, erősíti az ellenállás szellemét, egyben a társasági élet egyik jelentős kifejezője.
|
|
11 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Csemer Géza Fejezetek a magyar cigányzene történetéből
A cigányzene útjai, úgy tűnik, kihalóban van: a társadalmi, művelődésbeli, ízlésbeli változások kiszorították. Ott tartunk, hogy már-már idegenforgalmi attrakciónak, múzeumi illusztrációnak számít. Ráadásul a magyarországi cigányság zöme nehéz időket él, s egyes rétegeinek kriminalitása az egész népcsoport megítélésére igen kedvezőtlenül hat. Az értékteremtő elődök példájának megismerése is segíthet a cigány fiatalságnak, hogy megtalálja helyét a társadalomban, ne a rosszat, hanem a jót kövesse.
csaszi1930 | 2012. december 8. | 01:58:38 komeny |
Szászcsávási zenekar
Balról jobbra: Mezei "Bendős" Ferenc, Csányi Sándor "Cilika", Mezei Levente "Leves", Lunka Erzsi "Ikola", Jámbor István "Dumnezu", Jámbor Ferenc "Tocsila", Csányi Mátyás "Mutis", Mezei Ferenc "Csángáló"
"Tudni kell nekünk minden nótát, hisz járjuk a megannyi szomszéd falut is, s itt ennek a nótáját, ott meg amannak a nótáját kell tudni, nincs mese, el kell húzni mindenkinek a kedvencét, akár csak egyvalakié is az."
Mezei Ferenc, becenevén Csángáló
A Szászcsávási Zenekar magja a "Dumnezu" ragadványnevű Jámbor István prímás; testvére, Csányi Mátyás "Mutis" bőgős; és sógoruk, Mezei Ferenc "Csángáló", a kontrás által alkotott együttes.
Népzenei hagyomány
BODOR ANIKÓ
A makói monográfia népzenei része elsősorban azért vonzott, mert szűkebb népzenei pátriám kiterjesztését ígérte – magam is alföldi lévén. Sejtettem, hogy 2004-ben sok eredeti népzenét már nem találhatok Makón sem. Számítottam régebbi gyűjtésekre, de legnagyobb meglepetésemre Makón, a Makói árvíz és a Makói csárdás névadójának semmilyen érdemleges helybeli gyűjtése nem volt, kivéve a szegedi múzeumban Kardos István 200 dalra terjedő szöveggyűjteményét és a tőle tanult dalokból 14 dalt tartalmazó gyűjtést.
Népzene és népzenészek |
Brauer-Benke József |
A 19. század, Európa szerte a nemzetté válás korszaka. Az ún. ,,herderi jóslat”-ra való reakcióként, mely szerint a magyar nyelv eltűnik a szláv és a német nyelv tengerében, a Pozsonyi Magyar Hírmondóban megjelenik a felhívás a népköltészet gyűjtésére. A népköltészet kutatás kezdettől fogva kitüntetett figyelmet szentelt a népdal vagy népi líra gyűjtésének. Erdélyi János munkásságával már a tudományos szintű népdalkutatásról beszélhetünk. |
11 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Kodály és a magyarnótaDátum: 2007-08-23 20:10:58
Részlet Sárosi Bálint előadásából:
[...] "Kodály azért is foglalkozott a csárdásokkal, mert tudta: sok népies dal származott hangszeres csárdásból. Kutatta a csárdásokban is, mint a népies dalokban, a 19. századi magyar közízlést, azon túl pedig - ahogy a falvak népének archaikus hagyományában is - építőköveket keresett és talált ahhoz a korszerű magyar kultúrához, melynek ugyancsak ő volt legszorgalmasabb és legeredményesebb építője.
„Magyar ember nem élhet nóta nélkül”A fiatalok szégyellik a magyar nótát, pedig erőt meríthetnének belőleFekete J. József
2012. október 21., 19:21 |
|
Nemesmiliticsen lakik Tarr István nótaszerző, versíró, humorista, komponista, szövegíró, újságíró. Az ötvenhárom éves férfi családtalanul, magányosan él, 2000-től munkanélküli, földje nincs, géplakatos szakmájával nem tud elhelyezkedni, szociális segélyből tengetni napjait.
SEBŐK MIHÁLY 13 órája új videót töltött fel:
SEBŐK MIHÁLY 1 napja új videót töltött fel:
SEBŐK MIHÁLY 2 napja új videót töltött fel:
SEBŐK MIHÁLY 3 napja új videót töltött fel:
SEBŐK MIHÁLY 4 napja új videót töltött fel:
SEBŐK MIHÁLY 5 napja új videót töltött fel:
SEBŐK MIHÁLY 6 napja új videót töltött fel:
SEBŐK MIHÁLY 1 hete új videót töltött fel:
SEBŐK MIHÁLY 1 hete új videót töltött fel:
SEBŐK MIHÁLY 1 hete új videót töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu