Bognár Gyula zeneszerző és előadóművész  a  www.bognargyula.hu/nota.htm oldalon  ír a magyarnótáról.

A  MAGYARNÓTA

Zenetörténeti feljegyzések azt igazolják, hogy a XIX. század magyar zenei élete egyre jobban bekapcsolódott az európai zenei áramlatokba. Egyik jelentős forrás a verbunkos zene. A népies műdal ( a magyarnóta)az elnyomatás korszakaiban a nemzeti érzés táplálója, erősíti az ellenállás szellemét, egyben a társasági élet egyik jelentős kifejezője.

Csemer Géza Fejezetek a magyar cigányzene történetéből

A cigányzene útjai, úgy tűnik, kihalóban van: a társadalmi, művelődésbeli, ízlésbeli változások kiszorították. Ott tartunk, hogy már-már idegenforgalmi attrakciónak, múzeumi illusztrációnak számít. Ráadásul a magyarországi cigányság zöme nehéz időket él, s egyes rétegeinek kriminalitása az egész népcsoport megítélésére igen kedvezőtlenül hat. Az értékteremtő elődök példájának megismerése is segíthet a cigány fiatalságnak, hogy megtalálja helyét a társadalomban, ne a rosszat, hanem a jót kövesse.

Szászcsávási zenekar

Balról jobbra: Mezei "Bendős" Ferenc, Csányi Sándor "Cilika", Mezei Levente "Leves", Lunka Erzsi "Ikola", Jámbor István "Dumnezu", Jámbor Ferenc "Tocsila", Csányi Mátyás "Mutis", Mezei Ferenc "Csángáló"

"Tudni kell nekünk minden nótát, hisz járjuk a megannyi szomszéd falut is, s itt ennek a nótáját, ott meg amannak a nótáját kell tudni, nincs mese, el kell húzni mindenkinek a kedvencét, akár csak egyvalakié is az."

Mezei Ferenc, becenevén Csángáló

A Szászcsávási Zenekar magja a "Dumnezu" ragadványnevű Jámbor István prímás; testvére, Csányi Mátyás "Mutis" bőgős; és sógoruk, Mezei Ferenc "Csángáló", a kontrás által alkotott együttes.

Népzenei hagyomány

BODOR ANIKÓ

A makói monográfia népzenei része elsősorban azért vonzott, mert szűkebb népzenei pátriám kiterjesztését ígérte – magam is alföldi lévén. Sejtettem, hogy 2004-ben sok eredeti népzenét már nem találhatok Makón sem. Számítottam régebbi gyűjtésekre, de legnagyobb meglepetésemre Makón, a Makói árvíz és a Makói csárdás névadójának semmilyen érdemleges helybeli gyűjtése nem volt, kivéve a szegedi múzeumban Kardos István 200 dalra terjedő szöveggyűjteményét és a tőle tanult dalokból 14 dalt tartalmazó gyűjtést.

Kodály és a magyarnótaDátum:  2007-08-23 20:10:58

Részlet Sárosi Bálint előadásából:
[...] "Kodály azért is foglalkozott a csárdásokkal, mert tudta: sok népies dal származott hangszeres csárdásból. Kutatta a csárdásokban is, mint a népies dalokban, a 19. századi magyar közízlést, azon túl pedig - ahogy a falvak népének archaikus hagyományában is - építőköveket keresett és talált ahhoz a korszerű magyar kultúrához, melynek ugyancsak ő volt legszorgalmasabb és legeredményesebb építője.

Nemesmiliticsen lakik Tarr István nótaszerző, versíró, humorista, komponista, szövegíró, újságíró. Az ötvenhárom éves férfi családtalanul, magányosan él, 2000-től munkanélküli, földje nincs, géplakatos szakmájával nem tud elhelyezkedni, szociális segélyből tengetni napjait.